Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
boldogulni. A megjelentek kis töredéke Széchényi vezetése alatt előbb burkoltan, később nyiltan kijelentette, hogy a kormány előterjesztéseire nézve ők érdemlegesen nem is válaszolhatnak, mert az ország alkotmányába mélyen belevágó reformjavaslatok és adózás elintézése az országgyűlés elé tartozik. Ő maga a királynak magánkihallgatáson mondta el, mennyi bajt okozhat a miniszterek törvényellenes javaslata.Érvelése, egyenessége és az alkotmányhoz való törhetetlen ragaszkodása ellensúlyozta a bécsi tanácsosok lelketlenségét, a király helyesnek az ő felfogását tekintette. A nyilt igazmondás előtt mindenki meghajolt, de tovább nem mentek, az intézők nem foglalkoztak a nemzet sérelmeinek okaival, viszont az egybegyűltek többsége Eszterházy Pál nádorral együtt beadta a derekát, megígérték az önkéntes adózás előkészítését. A látszólagos kudarcz mégis elég volt arra, hogy az udvari embereket az érsek ellenségeivé tegye. A nevezetes tanácskozásról a szintén jelen volt Károlyi Sándor így emlékezik meg : «Ugyanezen esztendőben (1696) folytanak udvar előtt az hazának nagy és súlyos dolgai, az midőn majd az színe az országnak extra regnum felcitáltatott, s ottan nagy három dolgok, kik írásaimból kitetszenek, objicziáltattak, és conclusumok imponáltatott. Melyre, meg kell vallanom, jobbára majd mind kétségben estünk, valahogy oly erős kőkertben az hallgatás és bátorság miá egészlen el fogunk nyomattatni; mindazonáltal Isten ő szent felsége egy méltóságos, igaz, magyar hazájának s koronájának állhatatos hivét, papi méltóságban helyeztetett, megbátorítván, törvényünkön fundált bölcs propositióval ellenünk felindult haragját az felséges udvarnak annyira mitigálta, hogy majd öt heti fáradozásink után (noha nagy disgustussal) lecsendesítette, s bizonyos ideát csinálván 8000 porta számbúl, az egész országra aztat pro norma contribuendi az méltóságos herczeg béadta, és ex post való ideának megcsinálására, quae sit stabilis, az egész országra dicátorokat exmittáltanak, kinek kinek bizonyos instructiót adván eleiben». 26 0 A kuruczkorszak későbbi vezéralakja itt ismerkedett meg közelebbről először a béke apostolával, kinek vállalkozását neki kellett később átvennie. Széchényinek természetszerűleg főleg Kollonicscsal gyűlt
