Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
vágyakoztak, a 145 évig tartó török uralom leverése után megérhette, a király seregeinek győzelmét Bécsben hálaadó istentisztelettel megünnepelhette ; néhai elhunyt szülei emlékezetére, atyjáéra, ki Szécsény várában katonáskodva, gyakran ontotta vérét a hazáért és meg is halt érette, édesanyjáéra, ki Budán lakott, onnan a török kiűzte, hogy helyrehozza azt, a mit a pogány és eretnekek leromboltak, másrészt hálából Jézus társasága iránt, mely rend a lelkek gondozásában, a hit elterjesztésében és az eretnekek elleni küzdelemben fáradhatatlanul működött, s őt is tanította erényes életre, egyházi és világi tudományra, úgy rendelkezik, hogy a Moson megyei Nezsider birtok minden tartozékaival együtt végrendelkezési jogon a jezsuita rendet illesse meg, hogy annak jövedelméből a rend generálisa a Budán felállítandó egyetemre alkalmas tanárokat küldhessen az egyházi és világi tudományok tanítására. A birtok jövedelméből és egyéb pénzből, míg él, igyekezik az egyetem czéljaira alkalmas épületet emelni. A rend emlékezzék meg róla ezért miséiben s legyen rá gondja, hogy alapítványa el ne kallódjék, ha a pogány esetleg az ország fővárosát ismét hatalmába kerítené, menjenek Beszterczebányára, vagy más felvidéki városba. A birtok értéke 100.000 forint volt. Pótlékul adta később ugyanezen alaphoz a városban levő kertjét, s a J ózsefhegyen fekvő földjeit. Második adománylevelével a budai papnevelő-intézet felállítását czélozta. Sokat töprengett azon, mondja ebben, mely eszközökkel járulhatna a leghatékonyabban a pogányság és eretnekek által sokat szenvedett haza és különösen a papság régi fényének és tekintélyének visszaállításához. Arra határozta el magát, hogy néhai nagy előde, Pázmány Péter példáját követve, a ki által alapított Pazmaneumnak ő is növendéke volt, a bécsi intézethez hasonló szervezettel papnevelő-intézetet létesít a jezsuiták vezetésére bizott egyetem mellé, ugyanazon rendre hagyván ezen intézet vezetését is. Ezen intézet alapítására szánja a kőszegi uradalmat, melyet 80.000 forintért vett. Hét pontban röviden meg is szabja az intézet belső életének vonásait, a növendékek életmódját, tanításuk irányát. Czélja az, hogy nemcsak az esztergomi egyházmegye, hanem az egész ország részére képzett, hivatásos papokat neveljen. Magukra kell a fiatal levitáknak azt is vállalniok, hogy három éven át, a szükség szerint tovább is a töröknek még behódolt területeken 12 A
