Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

tagja is igényt tartott, ezek beleegyezését is meg kellett szerezni, hogy Széchényi Farkas és fiai a visszaszerzett vagyont teljesen magukénak tarthassák. A dolog nem ment simán, mert Mihály ispánék 1291 — 1299 közt járultak hozzá véglegesen, hogy Farkas és fiai Szécsényt és szomszédos birtokait háborítatlanul bírhassák. A Kacsicsok napja ekkor emelkedett delelőjére. 1321 körül Széchényi Tamás, a királyné tárnokmestere, több megye főispánja hajbakapott Dráhi Tamással, a hatalmasabb ő lett, Károly Róbert az igazságon kívül neki juttatta Dráhi több Nógrád megyei birtokát is. Hogy az így és hasonló módon szerzett birtokokat Tamás saját ága részére biztosítsa, másrészt fiait a közös gazdálkodással járó terhek alól felszabadítsa, 1327-ben atyafiaival osztályt tett, a melynek alapján neki jutott Szécsénynek a templom felől eső része, a Csitár, Gécz, Parócza és Lekérben levő egész birtok, az Orosziban és Csormuldban bírt földek fele, Péter testvéréé lett Szécsény déli része, a bátyjának átengedett hat nemesi telektől eltekintve, a Nagy Árok körüli földek, a Nagyalmáson, Kisrimóczon, Libercse alsó részében és Kisalmáson levő birtokok egészen, végül az oroszii és csormuldi fekvőségek másik fele. Közös gondozásra hagyták a szécsényi templomot, az ott és Libercsén épített malmokat, erdőt és néhány földet. Az osztály Tamás és fiainak törekvéseit nem elégítette ki, mert valószínűleg már akkor Szécsény egyeduralmára vágyódtak. Az volt a tervök, hogy birtokaik központjává teszik, a falu mellé erős várkastélyt építenek. Ezen czél elérhetésére Széchényi Tamás erdélyi vajda 1333-ban újabb felosztással állott rokonai elé, a mely szerint Szécsényt valóban saját családja részére foglalta le, de kárpótlásul belevonta az osztályba a Dráhi Tamástól szerzett javakat is. Hatalmas ember volt, Péter testvére inkább a nagyobb baj elkerülésére, mint saját jószántából elfogadta bátyja tervezetét, a mely egyébként csak annyi változást okozott a birtoklás előbbi rendjében, hogy Szécsény az akkori Várad faluval és Kisrimóczczal együtt egészen Tamáséké lett, Péternek és fiainak pedig Csitár, Kishugyag fele és Dráhi birtok jutottak. Tamás vajda ezután nagy buzgósággal lát birtokviszonyai rendezéséhez, Szécsényben, Sómoskőn várakat építtet, Róbert Károlytól 1334-ben a budai lakosokéhoz hasonló kedvezményeket 2*