Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

eszközöl ki Szécsényben, Gyöngyösön és Rimaszombatban lakó népei részére. Könnyen ment a dolog, második neje révén a királynéval sógorsági viszonyba jutott, az udvarban nagy tekintélynek örvendett. Ebből az időből való lehet Szécsény község pecsétje, a melynek körirata : S(igillum) DE SCECHEN MAJO(r)I f. Rossz véset, nem lehet tudni, váljon a Kacsicsok lépő oroszlánját akarja-e 18 ábrázolni lándzsával átszúrva, vagy medvét. Széchényi Tamás 1354 szeptember 18-án halt meg; özvegye mostoha fiaival még azon évben megegyezett a vagyont illetőleg. Ügy látszik visszavonult azok kezelésétől, a többi között lemondott azon két üres telekhez való jogairól is, melyek egyike a budai királyi palota, másika ugyanott a szent Miklós templom közeörökébe is lépett az erdélyi vajdaságban. Fia, a rövid életű Széchényi László 1410 május 1-én özvegy anyja és nővérei nevében is hűséges szolgájuknak, Sagadi Benedeknek adja Lám birtokot, majd a következő év deczemberének elején Rozgonvi Simon országbiró, Szántói Laczk Jakab volt erdélyi vajda, mint a János esztergomi érsek, a király által kiküldött bíró emberei előtt megegyezik nagybátyjával Simon mesterrel olyként, hogy Ajnácskő, Sómoskő és Bene egészen, Pata fele, mely addig Nekcsei Zsigmondé volt, Simoné legyen, ki felesége 5 telke helyett, melyek Tamás fia Jánoséi voltak, kárpótlást igért Lászlónak."

0 Széchényi Lászlónak 1424 elején történt elhalálozásakor a Kacsics nemzetség ezen ágának csak három férfi tagja volt életben : Simon országbíró fia Miklós, és László két fia. Simonról és fiáról keveset tudunk, az utóbbi a közéletből nem igen vette ki részét. 1414-ben a birtokain elkövetett hatalmaskodások kárpótlében feküdt. Szécsény község pecsétje. Széchényi Kónya (Miklós) és testvére Mihály szintén magas állásokra emelkedtek, az előbbi étekfogó, Szepes, Nógrád és Sáros megyék főispánja, az utóbbi váczi, majd 1362 — 1377 közt egri püspök. Kónyának mindkét életben maradt fia viseli az országbírói méltóságot, előbb Simon, majd Frank (Ferencz), ki élete végén nagyatyja