Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Széchényi érsekre nézve becsesebb, az-e, hogy emberfeletti kort ért, vagy az, hogy éles elméjének, életkedvének, szellemi és lelki frisseségének mindvégig birtokában volt. Úgy találjuk, hogy a 93 éves korában esztergomi érsekké kinevezett főpap fiatalabb korú, nagynevű elődeihez mérten felel meg a nagy állással reá háramló feladatoknak. Ő zárja be a Forgách Ferenczczel kezdődő, a katolikus hitélet fellendüléséért küzdő esztergomi érsekek sorát. Forgách bibornok a magyar katoliczizmus regenerálásának alapjait rakja le, megindítja a küzdelmet, melybe Pázmány ragyogó tehetségének erejét s a jezsuiták kitartását viszi bele, a melyhez Lippay az érseki szék függetlenítésével s tekintélyének emelésével járul, a mit Szelepcsényi a kormány törekvéseinek támogatásával akar elérni, Széchényi pedig a legtöbb anyagi eszközt szolgáltatja az elődei, nagyrészt mesterei által kitűzött nagy czél elérésére. Mint az ország első főpapja is kettős eszközzel harczol a protestánsok ellen : gyengíti törekvéseiket, támogatja az ellenük küzdő papságot és szerzeteseket. Fellépése az ország egyes városaiban még túlnyomóan erős felekezetek ellen nyers, türelmetlen, azon az úton halad, mint az országot leigázni akaró, s katolikussá tenni kívánó Lipót király kormánya. De csak látszólag. Széchényi türelmetlensége hazaszeretetéből fakad, a hol az alkotmány sérelméről van szó, a más vallásuakkal kezet fog annak megvédésére, a vallásbeli egyesítési is azért akarja, hogy a súlyos viszonyok közt élő ország népét semmi ellentét ne válaszsza el egymástól. Kitartása egyforma erős volt ellenfelei törekvéseinek ellensúlyozásában, és az egyház anyagi javainak megteremtésében. A katolikus hitélet fellendülése szent czél volt előtte, a melynek érdekében hazafias érzésein is erőt vett. A protestánsok üldözése, visszaszorítása tekintetében teljesen egyetértett a kormánynyal, de a míg amaz a monarchikus szempontok érvényesülését várta az ország erőszakos visszatérítéséből a katolikus vallásra, az érsek faji erősséget remélt a vallásbeli egyesülésből. A kitűzött czél elérésére azomban egyikök se válogatott az eszközökben. Említettük, hogy 1671-ben királyi engedélyt eszközölt ki az egyházmegyéje területén élő protestánsok egyházi ügyeinek megvizsgálására, a mi azt jelentette, hogy a nem jogosan birt templomokat, javadalmakat visszafoglalta, s eredeti rendelteté-