Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

vezette, a ki a románkori szép templomot teljesen átalakította. Alább szállíttatta a szentélyt, új sekrestyét épített, a mellékhajókhoz függesztett kápolnák talaját is lesülyesztette. A templom előtt meredező íatorony helyére 1681-ben kőtornyot rakatott. A fatoronyra alkalmazott czímeres tábla évszáma az egyház akkori újjáépítésének befejezését jelenti. A renoválás költségeinek fedezése miatt összetűzött a káptalannal. 1681 márczius 9-én azt írja, hogy az elhunyt Ferenczfy János kanonok végrendeletét nem erősíti meg azért, mert a székesegyházra keveset hagyott, a szent Mártontemplomra pedig sokat. Pedig amarra többet kellett volna hagynia, mert nagy épület s minduntalan költeni kell rá, azonkívül a kinevező oklevél is előírja, hogy a klérus végrendeletében először is a templomokról emlékezzék meg. Azért se nézheti el ezen esetet, mert lassanként a többi kanonok is megfeledkezik a templomról. Később (július 28-án) megint visszatért e tárgyra. A Győrben róla elterjedt rágalmakra felelve kimutatja : 1. Kóny község mindig a győri püspöké volt, 2. Csáky Lászlótól nem vette fel a káptalan pénzét, 3. a székesegyház kántorát ő fizeti, 4. az iskolát ő építtette, 5. a templom tatarozását ő végeztette, csekély rész híjával fizette annak költségeit. Az istentisztelet fényének emelésére 1695 április 24-én a győri, soproni és szombathelyi egyházak karnagyai és szolgái 219 részére 18.000 forintot, misékre 2000 forintot tett le." A győri jezsuita kollégium megalakulása 1627-re esik ; templomot részükre Acsádi Ádám kanonok építtetett 1641-ben, a rendtagok azonban régi és rozoga kis házban szorongtak még Széchényi püspöksége idejénis,ki nem sokáig hagyta meg a kollégiumot benne. Mint a kőszegi rendház alapítólevelében mondja, nagy vigasztalását találja azon intézetben is, melyet 1654-ben Győrött alapított, felállított és adománynyal ellátott. 1662 tavaszán 50.000 forint alapítványi összeg biztosításával lehetővé tette, hogy a rend nagy és tágas házat építtethessen, melynek felszentelése 1667-ben ment végbe. Széchényi később ez összeghez még 25.000 forintot csatolt, r r 218 a melynek kamatait fizette haláláig a rendház segélyezesere. A Dallos Miklós alapította papnevelő-intézet szintén a visszafejlődés állapotában volt. Főoka az volt a hanyatlásnak, hogy az intézet alaptőkéjének tekintélyes része, 20.000 forint Bécsben volt