Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. I. (Budapest, 1937.)

ellenben Bana,

1 Borona

2 és Saruuar

3 váraknak közelebbi meghatározása még mindig a megoldandó feladatok közé tartozik. Anonymusnál nemcsak a honfoglalással szükségképen együtt)áró harcok előadása és az elfoglalt vagy megostromolt várak felsorolása olvasható, hanem annak a ténynek a kiemelése is, hogy az elfoglalt területek lakott területek voltak és hogy azok lakossága a Vág mely névalak Pais Dezső szerint Trüncsünnek olvasandó. (Id. kiadvány. I. k. 79. 1. és Magyar Anonymusa. Budapest, 1926. 145. I.) Szabó Károly szerint ,,igen hihető, hogy az eredetiben Trnsun állt, minek Trncsön vagy Trncsén kiejtés felelne meg". Gr. Teleki József: VI. 1. 207. I. 1 Cosmas krónikájában olvassuk a következőket : ,,Quem rex Wladislaus recognoscens eognatum sibi, benigne suscepit el concessit militibus eius inhabitare locum, qui dicitur Banow, iuxta castrum nomine Trencin, locus in mediis silvis atque in montibus est situs et nimirum aptus atque opimus venationibus. Victualia autem et cetera naturae adminicula per praeceptum regis ab adiacentibus subministrabantur eis regionibus." Chronicon Boemorum. (Fontes rerum Bohemicarum. II. Praga, 1874.) p. 131. A Bana helynév azonosításában nagyobb eltérések vannak a történetírók között. Szabó Károly (gr. Teleki József : VI. 1. 104., 165. 1.) a komárommegyei Bana faluval azonosítja, melynek környékén vármaradványok voltak találhatók (az oklevelekben említett castrum Bana), mely utóbb a jelentősebb várispánságok egyikének (banai várispánság) lett a székhelye. Ezt a nézetet vallja Bottka Tivadar (A vármegyék első alakulásáról stb. Századok, 1872. 28—29. 11.) és Pesty Frigyes is. (A magyarországi várispánságok tört. Budapest, 1882. 159. s köv. 11.) Velők szemben Pauler Gyula (A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I. k. Budapest, 1899. 440. és 483. 11.) azt vitatja, hogy a komárommegyei Bana előfordul ugyan „régibb okmányainkban, de sohasem mint castrum, hanem villa Bana, kiejtés szerint bizonyosan Bána vagy Bánya" ; szerinte Anonymus Bana helyneve a Pöstyénnel szemben fekvő Bánka hellyel azonos, mely név 1395-ben is Bánya nevet viselt. Ezt a nézetet vallja Chaloupecky (Staré Slovensko. p. 347.), sőt Smilauer is e felé hajlik. (Bratislava. IX. 1935. 593. 1.) Újabban (mint pl. Pais Dezső, id. kiadv. 79. I.) a trencsénmegyei Bán helységgel azonosítják. Ezzel a feltevéssel szemben hangsúlyoznunk kell, hogy ez a helység 1234-ben (talán elírásból) Ben (Fejér: III. vol. II. p. 402.), 1295-ben Baan (Fejér: VI. vol. III. p. 109.) alakban fordul elő ; sehol sem említik róla, hogy vár volt, sőt a közelében sem volt vár Ugrócon kívül. Ellenben tudjuk, hogy csak a 15. szd. derekán alakították át erősséggé királyi engedéllyel. Legutóbb Ethey Gyula (Századok, 1937. 127—28. 11.) a nyitra-