Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. I. (Budapest, 1937.)

vidékén szlávnyclvü volt. A Vág völgyének a későbbi Trencsén megyére eső szakasza a honfoglalás korában, sőt a későbbi századokban is gyér lakosságú volt, de viszont ez a lakosság az Árpádkorból reánk maradt trencsénmegyei helynevek tanúsága szerint túlnyomóan szláv volt. Anélkül, hogy teljességre törekednénk, igazolásul felsoroljuk a következő helységeket : 1113-ból: Dobra, Nozdrokoc, Radis vagy Rasic, Latk.

1 megyei Vígvár (ma Veszele) helységgel azonosította, amivel szemben viszont Simonyi Dezső azt vitatja, hogy az Anonymustól említett Bana nem más, mint a nyitramegyei Bajna helység, melynek közelében tényleg van egy magyar honfoglaláskori földvár. (Szóbeli közlés.) Ennek a feltevésnek nyelvtörténeti nehézségei vannak, mindamellett úgylátszik, hogy a trencsénmegyei Bán kihagyandó a feltevésekből. 2 Pesty Frigyes a trencsénmegyei Varin-nal vagy Varnaval azonosítja. (A magyarországi várispánságok etc. 398. 1.) Ugyanígy Pais Dezső is (id. hely 79. 1.). Meg kell említenünk, hogy ez a hely 1254-ben ,,terra de Varna" néven fordul elő, (Újkori más. a köpcsényi lt. Lad. 12. fasc. 5.) 1267-ben Varna néven említtetik (Wenzel: III. 156., 157.), de csak mint possessio. Mint várról 1321-ben történik róla először említés. (Újkori más. a köpcsényi lt. Lad. 12. fasc. 5.) Ha a Varna (Varin) szó jelentése annyi, mint „várhoz tartozó", akkor kétségtelennek kell tartanunk, hogy Varna olyan várnak volt a tartozéka, mely már korábban fennállott. Ebben az esetben a Turóc megve határán fekvő Óvár várra kell gondolnunk, mely elzárta a Vág-völgyet. Óvár egyike volt e vidék legrégibb várainak, mely már a népvándorlás korában fennállott. (V. ö. Lovcsdnyi Gyula: A Vág és vidéke. Budapest, 1881. 81. 1.) Okleveles emlékeink 1384-ben említik először e néven. (Szabó K.: VI. 1. 210. 1.) Van olyan feltevés is, mely a Borona nevet a szláv „brana" szóval azonosítja, melynek jelentése „kapu" vagy „clausura regni". Okleveles emlékeink szerint ilyen „clausura regni" említtetik pl. 1208-ban Skala vidékén (Hazai Okmt. VII. 5.), mely kétségkívül azonos a hrozinkói szorost elzáró védőművei. (Károlyi János : A trencséni vár. Trencsén, 1910. 13. 1.) 3 Pais Dezső szerint (Magyar Anonymus. 108. 1. és a Scriptores rer. Hungaricarum. I. 79—80. Sárvárt „valószínűleg a Morva folyó mellett kell keresnünk, a XII. században magyar-cseh határul szolgáló Olsava folyó torkolata körül." Pesty Frigyes (A magyarországi várispánságok etc. 398. 1.) Sasvárral azonosítja, mely a 13. század végén mint határszéli vár van említve, (gr. Teleki József : VI. 1. 227. 1.) 1 Fejérpataky L. : Kálmán király oklevelei. 09. 1. Hazai Okmt. VIII. 5. I. V. ö. Smilauer VI.: Vodopis starého Slovenska. Praha—Bratislava. 1932. 74. 1.