Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. I. (Budapest, 1937.)

Trencsén vármegye várai a honfoglalás korában. A vármegye szláv lakossága és magyar helységei. Telepítések a tatárjárás után. A magyarság Trencsén vármegyében a XIII—XIV. században. A Névtelen Jegyző szerint a honfoglaló magyarok a Vág folyó mentén több várat találtak. „Quia gratia dei antecedebat eos, — írja — non solummodo ipsos subiugaverunt, verum etiam omnia castra eorum ceperunt, quorum nomina hec sunt usque modo : Stumtey, Colgoucy, Trusun, Blundus et Bana et ordinatis custodibus castrorum iverunt usque ad fluvium Moroa et firmatis obstaculis constituerunt terminos regni Hungarorum usque ad Boronam et usque ad Saruuar."

1 Az itt felsorolt várak közül Blundus a későbbi Bolondóc vagy Becko várával,

2 Trusun pedig Trencsénnel

3 azonos, 1 C. 37. Scriptores rerum Hungaricarum. I. (Budapest, 1937.) 79. 1. 2 1208-ban Blundix (Hazai Okmt. VII. 0.), 1240-től kezdve Bolodoch v. Bolondóc alakban fordul elő. (L. pl. Hazai Oktnl. VIII. 35.) 1247 : Wenzel G.: Árpádkori Üj Okmánytár. II. 194. 1255: Fejér: IV. vol. II. p. 330., 337. 1207: Fejér: IV. vol. III. p. 413. V. ö. gr. Teleki József : Hunyadiak kora Magyarországon. VI. 1. (Pest, 1803.) 208. 1. és Melich János : A honfoglaláskori Magyarország. Budapest, 1925—29. 279. 1. 3 Trencsén neve a zobori apátság 1111. évi oklevelében említtetik először „civitas Treinchen" néven. (Fejérpataky L.: Kálmán király oklevelei. Budapest, 1892. 42.1.) 1113-ban „villa Trensciniensis" (Fejérpataky L.: id. ért. 09. 1. és Hazai Okmt. VIII. 5.), 1208-ban „Trincin" (Hazai Okmt. VII. 5.), 1212-ben „castrum Trencinense" (Fejér: III. vol. I. p. 124—25.), 1234-ben „castrum Trynchin" (Fejér: III. vol. II. p. 402.) alakban fordul elő. Az egyedül csak Anonymusnál olvasható „Trusun" névalak kétségkívül elírás, talán Trunsun helyett,