Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

ben vagy ötvenféle almát, huszonliáromféle körtét termelnek, a külső kertben Pető kapitány tervezete szerint 1000 darab olaszországi szőlőfajtát ültetnek el, 1817-ben a nádor kerté­szetéből is szerez be oltványokat s a pozsonyi Kunze József és Wimmer József kertépítőkkel állandóan levelezésben áll. 1812-ben 36 öreg tehén, negyedfű üsző 12, harmadfű 14, borjú 132, 2 bika, 47 tinó, a ménesben 12 öreg kanca, 9 csődörcsikó van, ezt oda fejleszti, hogy 1820-ban 192 tehén, 19 bivaly és 44 lóból áll az állatállomány. Emellett harmadik neje gorbói (Kolozs m.), serkei (Gömör m.), berendi és nádudvari (Szabolcsin.) örökölt vagyonát is kezelte. 1810-ben 16738 forintért megveszi a fiágon kihalt Kántor családnak Losonc mellett, a Daróc pusztára vezető útnál fekvő birtokát, amely Vh. jobbágytelekből áll. 1829, 1831, 1832 nyarát Bene doktor tanácsára Szliácson tölti. Baráti levelezésben áll kar­társai közül gróf Széchényi Ferencnével, gróf Teleky Lász­lóval, Ferenczy István szobrásszal és másokkal. Özvegye 1837 november 30-án gyermekeinek átengedi a Szilassy-vagyont, 1846 november 24-én írt végrendeletében azon kívánságát fejezi ki, hogy Pesten, az Üllői úton levő Aranyegyszarvú nevezetű és a Kalap-utcában levő Bádog­kalapnak nevezett házait adják el, árukból 1000 forintot fizessenek ki unokájának Katalinnak, aki betegségében ápolta, minden egyéb vagyonát négy gyermeke örökölje. 12 0 Két évig tartó betegeskedés után 1847 március 11-én halt meg Budán, 15-én temették el Pándon. A család újabbkori tagjai közül kiváltak Szilassy József, a koronaőr fia, a tugári ág meg­alapítója, aki iskoláit 1809-ben Pesten végezte, 1811—12-ben Pozsonyban patvaristáskodott, 1813-ban atyja közbenjárására a nádor kancelláriájába került, azután Torna megyében szolgabíró, 1827-ben főispán, 1834-ben helytartótanácsi titkár, majd tanácsos. Érdemei elismeréséül a Szent István-rend vitézévé nevezi ki a király és megválasztják a dunántúli egyházkerület főgondnokává. A szabadságharc idején csa­ládjával együtt Buda ostromát a várban élte át, azután Tugárra vonult vissza, ahol 1849 augusztus 8-án báró Grabbé altábornagy csapatai a szép udvarházat porig felégették, gazdaságát feldúlták. Tovább fejleszti a pándi gazdaságot, alatta megy végbe 1845—1858 között Pánd úrbéri rendezése, amikor 116 zsellér van a birtokokban.' 2 1 Kétszer nősült, mindkét házasságából 12 0 Az Inczédy-íratok 1573-al kezdődnek és a családi lvt. 7976— 7979. csomójaiban találhatók. 12 1 Magyar kertész 1863, 3. sz. A pándi szüret, Pesti Hírlap 19Ü6 szept. 30.; A pándi kertészet története, Kertészeti Lapok 1909, 345—352.1. 577 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom