Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
ellenben igen), 2. mivel semmi különleges működést a megye életére egy nádor se fejt ki. A két megyében időnként tartott közgyűlések vezetése főispáni működésnek azért sem tekinthető, mert Pilisnek külön is van ugyanakkor főispánja. Annak se találtam nyomára, hogy az utóbbi Pest megyében valaha a főispáni teendőket végezte volna. Jóformán onnan kezdve, hogy a megye életére vonatkozó oklevelek elkezdődnek, úgy látjuk, hogy a megyének se fő-, se alispánja nincs, a közigazgatást — a közgyűlésnek fenntartott esetektől eltekintve —, oklevelek kiállítását, szóval minden irányú megyeműködést a szolgabírák végzik, ők képviselik a hatóságot. 10 5. Első ízben 1328-ban találkozunk velük, amidőn Lekend falu átcsatolása iránt intézkednek Szolnok megyéhez. Pilisben viszont alig látunk szolgabírákat, meglehet, hogy a visegrádi uradalom személyzete végezte el ezen teendőket is. A solti székben a fej érmegyei alispán és szolgabírák járnak el megyei ügyekben. Az első pilisi alispán (viceiudex magistri Stephani auctoriate regia castellani de Wysegrad et comitis de Py(lis) neve Iván (1333), Töttös István főispánt pedig már működése közben nevezi ki a király budai várnagynak s ő az egyetlen, aki a két tisztséget egy személyben betölti. Megfigyelésre érdemes, hogy Pest megyében szolgabírákon kívül már 1341-ben tizenkét esküdt nevével is találkozunk, holott ezek megválasztását csak 1444, 10. tc. teszi kötelezővé 10 6 A megye területén kiváltságos csoportot alkottak a kalocsai érsekség hantókai predialistái, akiknek régi kiváltságait Zsigmond király 1409-ben foglalja írásba. Az adómentességre, a nemesekével egyenlő értékű esküre vonatkozó részeket itt elmellőzve a király megengedi nekik, hogy a fejérmegyei és bodrogmegyei közgyűléseken nem kötelesek megjelenni, hanem saját ügyeikben Hantókán maguk bíráskodhatnak. 10 7 Pedig hogy a megye egyes részeinek különállása, lakóinak sokféle kiváltsága a fejlődés szempontjából milyen káros volt, a király 1436-ik évi oklevele bizonyítja, amelyben elismeri, hogy a paksiak királyi engedély nélkül Bölcskénél, Paksnál kompot állítottak, vámot szedtek, erődí10 5 Gábor Gyula is erre a következtetésre jut. A megyei intézmény alakulása, Budapest 1908., 86. 1. 10 6 Anj. IV. 84—85. 1. A névsorban sok hibát találtam, eredetije Dl. 3374. sz. 10 7 Hasonló kiváltságaik vannak a szekszárdi apátság fajszi nemeseinek Fejérben. Glázer L. i. m. 98. 1. 465 30