Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
téseket emeltek, embereket kerékbe törtek és kivégeztek, a Bölcske melletti szigetet templomostól megszállták. A megye ragaszkodása ahhoz, hogy főispánt, alispánt nem akart maga felett eltűrni, másrészt a központi hatalom törekvése arra, hogy Pest megyét is bekapcsolja a kormány irányzatába, az 1446-iki országgyűlésen robbant ki. A megye rendei elkeseredve adták elő (per modum gravis querele), hogy bár soha nem volt felettük megyei ispán (comes parochialis in ipso comitatu Pestiensi et in ipsorum medio nullo unquam tempore resideat), hogy ügyeikben az országnak semmiféle bírája, a nádor se mondott közgyűlésen kívül ítéletet, Hédervári Lőrinc nádor főispánt akar a megyére erőszakolni. Az országgyűlés elismeri a megye kiváltságos helyzetét, fenntartja a régi állapotot azzal, hogy csak közgyűlésen és szabályos idézés után lehet felettük bíráskodni. Ugyanezt mondja ki az 1492. évi 100. tc. is és nem módosította az 1498. évi 44. tc. sem. 1467-ben maga Mátyás király tart közgyűlést a két megyében, amelynek legfontosabb tárgya Pest és Pilis egyesítése volt. Ezután külön pilisi főispánt valóban nem ismerünk. 10 8 A harmadik rész, a solti szék Egerben egyesült végleg a másik kettővel, a csepeli ispánság pedig a törökvilág elmultával nem támadt fel többé. Pogánykori emlékek, egyházi igazgatás. Az új hazában megtelepedett magyarokat a szomszédos országok püspökei térítették meg a keresztény vallásra. Svábországból, Einsiedelnből jött be 971-ben Wolfgang püspök, de csak rövid időt töltött Magyarországon, Piligrin passaui érsek és Szent Adalbert prágai érsek tulajdonképen a nemzet zömének megtérítői. De bizonyosra vehetjük, hogy a magyarok a kereszténységgel már útközben és az avarok közt is megismerkednek. A nyugati források (Einhard feljegyzései, a fuldai évkönyvek) szerint a kagánok és jugurrok képviselői megjelennek a kölni zsinaton 782-ben és a Pannónia ellen bűntető hadjáratot vezető Nagy Károly császár kíséretében ott találjuk 791-ben Enghilramnus érseket és Sindbertus regensburgi püspököt is, s mivel Tudun avar király nem tesz eleget azon Ígéretének, hogy népével együtt kereszténnyé 10 8 Gábor Gyula i. m.-ban 1459—1461 közt megemlíti Parlagi László budai várnagyot, Pest és Pilis megyék főispánját, de az általa idézett helyen (Turul 1930, 56. 1.) ennek nyomára nem akadtam.
