Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
fogadják Vámosgyörk, Tótfalu, Zsidó és Kartal birtokokra. A Katapán- (Koppány) nemzetség nevét Koppány puszta őrzi Bajaszentistvánnál és Koppányhát Ordasnál. A királyi birtokokhoz való közelsége miatt vehetjük a Megyer törzsből eredőnek a Nána-Beszter nemet, amely Berkit és Sóskutat, Sasadot és Budaőrsöt szállhatta meg. A Szalók-nemzetség is rokona az Árpádoknak, Szalók fia Tonuz Abának. Némelyek Ősbő névvel jelölik a nemzetséget. 1483-ban valóban előfordul a megye területén Bew birtok, és a Tassal határos Szalk szintén a nemzelség foglalási birtoka. A Szolnok-nemzetség-bő\ (de genere Zowmek) erednek a Tabajdi, Gönyői és Nagyrévi családok. A nemzetség birtokai voltak Szolnok, Szajol, Püspöki és Pócs, másként Istvánháza, Nagyrév Külsőszolnok megyében, Mikebuda, Érkusbuda, Irsa, Alberti, Dánszentmiklós Pest-, Gönyő Győr-, Szentpétervámája, Egyházasváma, Hosszúváma és Hidegkút Fejér megyében. A Gyürkiek, Péteriek és Széchényiek is ebből a nemzetségből valók, s valószínűnek látszik, hogy a nemzetségnek nemcsak ezen családjai, hanem a többi csatlakozó nemzetség is besenyő eredetű. A királyi birtokok közvetlen szomszédságában vannak a Tétény nemzetség szállásföldjei: Tétény, Martonvásár és Tordacs. Olyan vélemény is felmerült, hogy a törzshöz egy Turul nevű zemzetség is tartozott, amelynek nevét Túrkeve és Mezőtúr őrizték meg, de ezek megülése is már a második időszakra esik. 1 8 A Gyarmat törzs neve, Nagy Géza szerint Kürtügarmatu összetett elnevezés, amely talán a törzs kettéválását örökíti meg, az egyik rész neve megmaradt Kürtigyarmatnak, a másiké talán Boro-Talmat volt. A Kürt török szó jelentése hóvihar, lavina. A VI—VII. századi jeniszei vidéki felíratok kürt nevű népről is tudnak, s az újabb kutatások kiderítették, hogy a székely rovásírás török szavai a jeniszei türk nyelvből valók. A Kürt birtokot találunk Piliscsaba mellett és Hevesben Riszaroffal szemben. A Gyarmat bolgár-török szó, jelentése fáradhatatlan. Mint helynév a XVII. századból Kalocsa vidékéről ismeretes. 1 9 A negyedik törzs Jenő volt; török szó, jelentése tanácsadó. A megyében szállásbirtoka volt Kisjenő (Budajenő), Boros1 0 Belitzky János — A magyar törzsek és nemzetségek vándorlása. A gr. Klebelsberg Kunó magyar történetkutató intézet évkönvvében, V. k. 1935. 1 9 Nagy Géza csak az utóbbit idézi, Turul 1910, 33. 1.
