Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

jenő), az Abony alatt fekvő Jenő (Jászkarajenő). Révjenőről már megemlítettük, hogy egy része a Kartal nemzetségé volt. A Kér törzs neve szintén török eredetű, jelentése igen nagy, óriás; megyebeli birtokai közé sorolhatjuk Kérvölgyet Váckisújfalunál, Kara falut Úszódnál, Abonynál, Karan pusztát Bogyiszlónál, Harkát Kiskúnhalas határában, továbbá a Lád­Vérbulcsú nemzetség Kál birtokát, a Solt határában volt Kált (Solt a hagyomány szerint Kál, Mindszent és Lak egyesülé­séből keletkezett), Kál pusztát Hajósnál 2 0 és Kálnát Cegléd körül; ide tartoznak továbbá a Harkyan-ból alakult Hártyán helynevek, Hartyánpilise, végül Ladánybene puszta is. A sorrendben hatodik Keszi törzs emlékével 23 megyé­ben találkozunk, Pilisben van Budakeszi a XIV. században Olkezy és Fulkezew névvel, Dunakeszi többször Káposztás­keszi elnevezéssel és talán Keysig puszta Békásmegyernél. A győrmegyei Gönyünél három Keszi is van. Nagy Géza szerint a Gyula—Zombor nemzetség ide tartozik. 2 1 A Tarján törzs neve a török tarkan, tarchanból ered, s alkirályt, később nemes embert jelentett. Nagy Géza hún­avar származásúnak tartja, amelynek nagy része a VI. szá­zad vége felé vándorolt ki az Alsó-Volga vidékéről és csat­lakozott a Pannóniában élő magyarokhoz. 2 2 Tíz megyében találjuk meg telepedésének nyomait, s Pest megyében az 1454-ben előforduló Szemere helynév is ide való. A magyarokhoz csatlakozó nyolcadik, kazár-kabar törzs­höz tartozónak véli Nagy Géza a Székely-nemzetséget, ilyen nevű helynevet találunk 1380-ban Tárnok mellett, a Kaliz­nemzetséget (generatio Kalez), amely Kalászon, Kürtön, Koltán, Oroszon és Békásmegyeren, összefüggő területen birtokos. A Varsány-nemzetség Nagy Géza szerint azonosít­ható az Ibn Rosztehnál szereplő barzilokkal, s a megye területén Dunavarsány Taksony mellett, a Versegnél levő Varsány és Tiszavarsány Szolnok megyében volt a birtoka. 2 3 Az Atya-nemzetség nevével Monoron találkozunk, az Aynardoké volt Zsámbék, Perbál és talán házasság révén Monor egy része ; az Ond vezértől származó Baár-Kalán­nemzetségre utalnak a Margit-legendában szereplő Barand (1276), Kálna Cegléd körül, s a nemzetségből való Nána ispán egyéb baranyai és csongrádi javai közt 1266-ban a szigeti apácákra hagyja Solymárt, Gyanda, Misla és Fancsal birtokokat is, a nemzetségé volt végül az ellősi és szeri monostor is. A Balog-nemzetség 1317-ben kapja adományul 2 0 Magyar nyelv 1929, 123. 1. és Vasárnapi újság 1863, 31. sz. 3 1 Turul 1910. évi. 53. 1. 2 2 U. ott. 31. 1. 2 3 U. ott 60. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom