Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

nál is sürgősebbnek tartja az erdélyi dákok meghódítását, Augusztus néhányszor meg is veri őket, de a pannon-dalmata lázadás megakasztja a limes kiépítését, majd újabb száz év kell, amíg a Dunánál végleg megszilárdítják hatalmukat. Délen Erdély felől a Maros mentén Szegedig rendszeres római közlekedés folyt, de Aquincumtól felfelé a DunaTiszaköze tölcsérszerűen nyitva állott a barbár betöréseknek. Ezen át törnek be felülről jövő nyomásnak engedve 238-ban [a gótok, kelet felől a gepidák, majd a herulok, 376-ban pedig a húnok. A birodalom központja a Duna volt, s Márk krónikája feljegyezte, hogy Attila Sicambriában (Óbudán) 445-ben halt meg 123 éves korában. A hunokkal szövetséges gepidák és a betörő avarok közt a küzdelem 567-ben dől el, Kunimund gepida király elesik, s az avar Baján megveti 200 éves birodalma alapjait Attila országában.

7 Avar emlékeket találtak Bócsán, amelyet Hetény vezér fiai Bele és Bócsa izmaeliták szállottak meg. (Budapesti szemle 13. k. 146. 1.) 2. A honfoglaló törzsek és nemzetségek nyomai a megye területén. A magyarok bejövetele idején Simeon bolgár cár (893—927) országának határai északon a Felső-Tiszáig, északnyugaton a Duna vonaláig terjedtek ki, a két folyó közén a gyérszámú lakosság a vízerek közti diluviális hátakon, az útak mentén alakult községekben élt, lejjebb a Cegléd, Kőrös és Kecskemét közt és körülöttük elterülő hatalmas tölgyerdők szélein telepedett le. A lakosságot a dukának nevezett ispánok kormányozták. Ilyen bolgár vezérek voltak a mondáinkban emlegetett Salán, Glád, Laborc és Gyalu.

8 A törzsfők székhelyei a Duna mellett a római erődök kornyékén épült telepek és falvak, beljebbb pedig az útak mentén s főként azok védelmére épült földvárak voltak. Csak azok a helyek fejlődtek ki a folyóktól távolabb eső részeken, amelyek hadászatilag is fontosak voltak.

9 A felsőtiszai hagyományok csak négy magyar hadról: Árpád, Léi, Ound és Kundu hadáról tudnak, amelyekhez ötödiknek a kabarok és kúnok (az Abák és Örösúr nemzet7 Alföldi A. — Magyarország népei és a római birodalom. Bp. 1934. 8 Hóman—Szekfű — Magyar tört. I. 80. 1., Föld és ember 1926, Bátky Zs. cikke. ,

J Kolosváry Gábor — A tiszai települések és a halászat összefüggése. (A szegedi alföldkutató bizottság könyvtára.)