Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

ségei) csatlakoztak. A megszállás három tagozatra oszlik: a bejövő hadak 896—900 közt a Tiszántúlt ülik meg, 900—907 közt a Dunán átkelve a régi Pannoniát foglalják el, a harmadik időben a belső részek megosztása és a külső védelmi vonalak (gyepük) felállítása megy végbe. A Tisza vidékéről 900 nyarán meginduló hadak nem találtak nagyobb ellenállásra, a hagyomány szerint csak Óbudán és Veszprémben volt harc, s az itt talált avar és szlovén lakosság behódolásával 902-ben az új haza meghódítása befejeződött.

1

0 Minden törzsnek, az előkelőbb nemzetségeknek is van téli és nyári szállása. Ezeket egymástól lakatlan sávok, természetes határok választották el, s ha más nem volt, az avarok gyűrűit is felhasználták.

1

1 Hogy az eddig ismert 108 nemzetségből hány és melyik tartozik valamelyik törzshöz, hogy a megtelepedés törzsek és nemzetségek szerint történt-e, nem tudjuk biztosan megmondani. Megnehezíti a korábbi helyzet rekonstruálását azon, tudományosan elfogadható vélemény, hogy Géza fejedelem a nála védelmet kereső és tőle földet kérő törzsi töredékeket csoportonként a fejedelmi törzs szállásbirtokára, azok védelmére a közelben vagy a még be nem népesített gyepükre telepíti le.

1

2 A Nyék törzs. Nem török, hanem finn-ugor eredetű, jelentése árok, korlát, erdő, a régi gyepű jelentésbeli rokona; emlékét őrzi a Buda mellett ismert Nyékfalva. A Megyer (Magyar) szintén ugor eredetű törzs megtelepedését jelentik elsősorban Árpád nemzetsége. Ide valók az Álmos nevű helyek (felderítésre vár, nem idetartozik-e a sok ismeretlen eredetű Almás helynév), Árpád, Vitéz volt Komárom megyében, Árpádfoka, Árpádsyke, Árpádfalva, Árpáderdő Pozsony megyében, Árpádvölgy Óbudánál és Székesfehérvárnál.

1

3 Tas, másként Szántó 1002-ben a veszprémi apácáké, de van Tas puszta Mácsánál és közel Heves megyében is. Elek (Hulek) névnek megfelel Erek Kalocsánál a solti székben, s talán idevaló Erkus és Erkusbudája is Cegléd mellett és Előd szintén Kalocsánál. Karácsonyi János szerint Árpád ivadékai közé tartoznak Csát, Ecsellő, Levente, Taksony, Tas, Tebel, Tarkas, Tormás, Üllő és Vál. A nevek közül a 1

0 Hóman Bálint — A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. (Nyelvtudományi kézikönyvek I. 7.) 1

1 Tagányinak az a véleménye, hogy a magyarok új hazájukban a gyepürendszert is készen találták, sőt országválasztó közeik már az őshazában is voltak. Magyar nyelv, 1913, 104. 1. 1

2 Fejér megye történetében Glázer Lajos bevezető tanulmánya. 1

3 A többit 1. az etymologiai szótár 144—145. 1.