Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

keleti (arab) kútfők Básgird nevét azonosnak vehetjük a magyarság második hazájával s hogy a Magyarország területén élő, mohamedán eredetű lakosság azt később is basgardnak nevezte.

3 A Duna—Tiszaköze Herodotos munkájában jut először történeti szerephez. Szerinte az agathyrzek a terület keleti részén laknak, szállásaik felnyúlnak a Tisza—Maros torkolatáig. Hogy ettől északra laktak-e, nem tudjuk. A magyar Alföldön kóborló néptöredékek közül azután a jazigok nevével találkozunk elsőnek. Bővizű folyók, nagy tavak, hatalmas legelők kellettek nekik, mert harcra termett, gyors mozgású nomádok, fővárosuk állítólag a Szeged helyén volt Paratiscum.

4 A római hódítás előtt, Krisztus után 20—50 közt telepednek le, s Plinius már itt találja őket, Tacitus is az 51-ben lefolyt eseményeknél jazig származású lovasokról ír. Számbelileg megfogyva a IV. század közepéig találjuk meg nyomaikat, azután felszívódnak a rómaiaknak behódolt egyéb töredékekben. A 376-ban benyomuló húnok itt találják őket, de később már nevükkel sem találkozunk. Constantius császár ellenük 359-ben hadjáratot vezetve Acimincumnál (Aquincumnál) kezdi meg azt. Arra a kérdésre, hogy a jászok utódai-e a jazigoknak két elmélet van. Melich János szerint a jászok alán-oszét eredetűek, s nevök magyaros alakja nem régibb a XIII. századnál. Moldvában és Beszarábiában a kúnok és jászok együtt, egymás mellett laktak, de nyelvükben két külön nemzet, s a jász név a délszláv jasi, orosz eredetű szó átvétele. A betelepítés a XIII. században egyszerre is történhetett.

5 Mészáros Gyulának az a nézete, hogy a jászok iráni nyelvet beszéltek, fajilag és nyelvileg közel állanak a jazigoklioz, de nem azok leszármazottai. Nyelvüket először alighanem a kúnok török nyelvével cserélték fel, s csak később magyarosodnak el. A saját maga által használt nevét valószínűleg az asz alapszó őrzi, amelynek származékai az Eszlár (Szabolcs), Oszlár (somogymegyei) helynevek.

6 A trákok és darnánok nyugtalankodásai úgy Kr. e. 100 körül megérlelik a római birodalomban azon elhatározást, hogy a katonai határt az Alsó-Dunáig és a Száváig feltolják. Julius Caesar a szintén nyugtalankodó parthusok leigázásá3 Magyarság 1928 április 8. 4 Banner János — Szeged települése. Föld és ember, 1925. 5 Magyar nyelv 1912. évf. 6 Népünk és nyelvünk, 1937.