Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)
Mátyás király hadjárata 1463. A király kivégeztetése természetesen csak június első felében mehetett végbe. A szultán Boszniában a le nem rombolt várakba őrséget helyezett, helytartót — a török források szerint Minnet-oglu Mohammedet — rendelt s a zsákmány egv részét magával vitte, sokat elosztott s az ország többi részét: jelesül Uszorát is pusztította. Herczegovina behódoltatása nem sikerült. Közben a velenczeiek a Peloponesus visszaszerzésére hadat indítottak. A mint erről értesült a szultán, Mahmud pasát a derékhaddal odaindította, ő meg julius legelején Drinápolyba tért. 1 Előrebocsátottuk a szultán hadjáratát, hogy Mátyás király ellenakcziójáról lehetőleg folyamatos képet adhassunk. 2 A magyar király tisztában volt vele, hogy Bosznia s az Alduna vonala menti Balkánországok miatt a törökkel döntőharczot kell vívnia. Ez nem a posteriori okoskodás, hanem érthető a sohasem szünetelő határharczokból. Tudatában volt annak is, hogy a szultán, mint az akkor legnagyobb haderő korlátlan hatalmú intézője, sokkal kedvezőbb körülmények közt támadhat, mint ő, a kinek bár földrajzi távolság dolgában kedvezőbb a helyzete, de sokkal kisebb, nem alapján már akkor halottnak véli. MDE. I. 211. — 1463 jún. 14-én ugyanezt megírják a firenzeieknek: Firenzei lt. Resp. Cop. signori, carteggio filza 3. carta 114 t. — Velencze levele a pápához 1463 jún. 14. U. o. 216 M. s római követéhez a törökök dúlásairól u. o. 218—19., 1463 jún. 28-án a magyarországi követhez, hogy Mátyást buzdítsa a török ellen u. o. 221. 1. — 1463 aug. 14-én a magyarországi követhez, hogy máris megkezdte a háborút u. o. 223. 1. Aug. 23-án a burgundi herczeggel és a franczia királylyal már tárgyalnak nemzetközi akczióról. J. Dielemans.Cod. 9363. 182. 1. Bécsi udv. ktár. 1 Melchior de Imola Albániának kormányzója Skutariból 1463. juliius 19-én jelenti, hogy a Bultán Szjeniczán át vonult ki Boszniából, ahol 20,000 főnyi őrséget hagyott hátra az erődített helyeken. Ilyen 126 volt. Makusev : Mon. Slav. Mer. II. 261. * A feldolgozott munkák közül első helyen Fraknói Vilmos : Mátyás életét említjük 127—636. U. — Horváth Jenő : Mátyás király hadjáratai.— Hazay Samu : Védő alkotmány, haderő és harczászat Mátyás király alatt. — Hadtört. Közlemények III. 159., 210. 11. Főforrása a jajczai eseményeknek Mátyásnak 1464 január 27-én Dombrón a pápához intézett levele, melyből mindazok merítettek, a kik Jajczával foglalkoztak. Okit. XIV. v. ö. XXVI.: A régibb munkák közül Engel I. K. : Gesch. v. Serwien und Bosnien még mindig jól használható.
