Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

s a vidéken árusítja el készletét. Hitelbe kap Spalatóból árút, emberek ottan szegődnek hozzá. A velenczei és raguzai kereskedő finom árút hoz be, közönséges posztót Spalatóból szállítanak, de egyéb árút, fűszert is. Nem akarunk egyes adatokból összefüggő képet festeni, azért a Toldalékban V. sz. a. közöljük a zárai helytartósági levéltárban őrzött, régi spalatói közjegyzőségi irattárak jajczai adatait. Az adatok bizonysága szerint Jajczában ekkor pénzes kereskedők laktak, a kiknek hitelük, s készpénzük is volt. Az idegen, jelesül a velenczei és raguzai kereskedők kereskedelmi szabadsága, a mennyiben azt akkor biztosítani lehetett, szerződésileg állapíttatott meg.

1 Valami nagy értékforgalmat nem kell föltételeznünk, de bizonyos, hogy a királynak a kereskedők fizette illetékekből és vámokból volt a legnagyobb készpénzbeli haszna. Noha Jajcza hegyes-erdős vidék, jövedelme a középkorban sem lehetett passzív. Hiszen ma is a sokkal kisebb jajczai járás 760,000 koronát jövedelmez 312,000 korona kiadással szemben. A mai pénzügyi rendszer ugyan nem hasonlítható össze a középkori magángazdálkodással, de mindenesetre számbavehető a visszafelé következtetés arányosításánál. Jajcza mint központ tehát már ekkor is hovatovább nyer politikai fontosságban. A magyar határhoz legközelebb eső hely lévén, a törökök már előbb is nagy figyelemmel kísérik, s kikémlelésére portyázókat küldenek. „Jajcza bijela" fehér-, vagyis székvár lesz a neve már a töröknél is, ezen a réven kerül belé a hősi mesékbe.'

2 Mátyás király felléptéig azonban mégis csak bosnyák telep és határvár ez a bánsági központ. Világtörténeti szereplése a magyar-török erőpróbában nyilvánul meg, mely megőrli a bosnyák királyságot. 1 Érdekes István Tamás királynak 1449 január 3-án Vrandukban Traui Miklóssal kötött szerzó'dése a Spalatóban, Hvojniczán és Jajczában űzendő kereskedelem érdekében. Fermendzin i. m. 208. 1. A velenczeiek kiváltságlevele 1444-ben kelt in castro nostro Jajce. 2 Kosta Hörmann Narodne pgjesme muhamedanova u Bosni i Hercegevini. Sarajevo 1888. Gjerzelez Ali és Vuk Jajeanin harczában így említi ismételve az ének.