Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

Jajcza kereskedelme. niléből pedig úgynevezett óratorony (Szahat kula) a mai Jajczának még romjaiban is ékessége. Szt. Katalin egyháza (a ferencz-rend bosnyák vicariátusának tulajdona) 1 volt a székesegyház, mellette épült a rendház. A várban is épí­tettek egy templomot Szt. Péter tiszteletére, mely helyőrségi templomként szerepel. 2 Történetileg megállapítható, hogy a jajczai feren­czes barátok eleinte Dalmácziából kerültek ki, illetőleg az ottani conventekkel állottak szoros összefüggésben. A dalmát conventek szolgáltatták Jajczának a bort, olajat, és ruhát; oda vonultak el a veszedelem elől az elaggott barátok. Kapisztrán János a rend apostoli vicariusa, a két ország conventjeinek elkülönítését tervezte, a mit Thomasi lesinai püspök nem javasol, mert nem akarja ezt a gyönge csemetét kitenni a veszedelemnek, noha a térítés terén nagy sikereket mutattak fel, s a király, meg az előkelők nagy­része már áttért. 3 Jajcza az oppidum: a város és a vár, mint a király kedves tartózkodási helye, s hitéleti központ, 1444-től kezdve fontosságban, s mint az úgynevezett bánsági köz­pont, 4 forgalmi tekintetben is kiváló helyre jutott. Magánjogi adatokból látjuk, hogy a kereskedelmi s ipari életnek Jajczában jobbára Spalato a kiindulópontja. Van ott raguzai s Dalmáczia egyéb részeiből is beszárma­zott lakos, de Spalato felé irányul minden. Ebben csak természetes folyományát látjuk az akkori bosnyák társa­dalmi rétegzetnek. A pásztor s a várban lakó kenéznek a jobbágya nem jön be városlakónak, hanem jó pénzért vál­lalja a teherforgalom közvetítését. A királyi vár alján ide­gen kereskedő, iparos telepszik meg, a ki ott raktárt tart, 1 „Ad ecclesiam sancte Cath. in castro Jajce dicti regni, que domus fratrum ord. minorus de observantia vicaria dicti regni existit." Theiner: Mon. II. 318. 2 Az úgynevezett Szt. Lukács-tornyát s Szt. Lukács ereklyéinek történetét igen érdekesen írja le Truhelka, i. m. 61-64. 1. A rend ingat­lanai a városon túli Dzsebics-házak mellett voltak, a keleti kaput Papaz Kapijának, barátok kapujának nevezték, mellette egy őrtorony. 3 Capistranus Triumphans Köln 1700, 194—95. 1. * Ljubic: Listine IX. 215. Pál jajczai bán. V. ö. Okt. 1. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom