Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

Osztója a jajczai zsupát az úgynevezett Dolnji krajjal (Alfölddel) törvénytelen fiának, a később oly hírhedtté vált Radivoj vranduki kenéznek, adta-e — Jajcza többször említett monographusa úgy állítja.

1 Valószínűbbnek tartjuk azonban, hogy a bosnyák királyok, mígnem Osztójának másik törvénytelen fia István Tamás, székhelyét oda tette át, külön helytartókat rendeltek, a kiket már akkor bánoknak neveztek, noha a bosnyák középkori igazgatás nem ismeri ezt a speciális magyar horvátországi tisztséget.

2 A bosnyák királyoknak ősi székhelye Szutjeszko; (szarajevói ker. viszokói járás, 12 km. a csaticsi állomástól) I. Tvartko onnan keltez, mint székhelyéről (in curia majd aula nostra regali).

3 A királyi családnak, Kotromanéknak szállásbirtoka : a vrhbosznai zsupa, vagyis Szarajevó mezősége (Sarajevsko polje), melyhez aztán a lasvai zsupa fűződött Travnikkal. A vrhbosznai zsupa főbb helyei:

4 Viszoko (vár, ugyancsak székhely I. Tvartko előtt, de utódai is kelteznek onnan) Kresevo,

b Fojnica, Vares, Viszokótól északnyugatra Szutjeszko, I. Tvartko óta székhely s ettől északkeletre Vares-felé védett, szakadékos területen magas hegy ormán Bobovácz vára, a hova kincseiket rejtették a királyok.

6 Jajcza s vára abban az arányban nyert fontosságban, a melyben a török uralom gyökeret vert Felső-Boszniában s a bosnyák királyi területet följebb szorította. A magyar 1 Truhelka C. i. m. 7. 2 Jajczai okit. 1, 3 A mai francziskánus zárda mögötti halomnak ma is dvor, curia bani a neve. L. W. M. aus L. H. IV. 268. 1. 4 A mai Szarajevó, Vrhbosznának, magyarul Várbosznának azt hisszük, hogy Brdo zsupának volt a főhelye, de 1415-ben, sőt még előbb is, török kézre kerül. 5 Szerajevói kerület, fojnicai járás. Közelében egy Hervoja bírta vár romjai. 6 A keltezéseket 1. Miklosich i. m., Pucsicsnál Mon. Rag., Copie dei Commemoriali (Velenczei állt. kiadvány) Ljubicsnál (Horvát Akad.) s részben a mi Akad. kiadványaiban. Bobovácz északkeletre van Szutjeszkótól a Lukovica patak mellett meredek, alig hozzáférhető sziklán épült. V. ö. még Stratimirovics Gy. Bosnische Königsschlösser. W. M. II. 322—5. Jajcza okmánytára. I V •