Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

ccxxx akkor az egyes vezető tényezők máskép helyezkedtek eí érdekköreiken belől. Magyarország érezte, hogy külső segedelem nélkül az akkori hatalmas új keleteurópai török erő ellen egymagában nem állhat meg s a dinasztikus magánérdekeken keresztül már áttetszik az állami, vagyis összes alkotó tényezőinek érdeke megóvásának a kényszerítő súlya. A német rendek, kiknek elsősorban természetesen a német érdek lebeg szemük előtt, nem vonakodnak a segély megadásától, melyet Ferdinánd főherczeg, mint német uralkodó, ugyancsak a maga érdekében szorgalmazott; de joggal megkívánták, hogy a magyar belviszályok szűnjenek meg. Ugyancsak igazuk volt, mikor azt kérték, hogy Ferdinánd főherczeg hozzon magával oly embereket, a kik a birodalmi gyűlést megoktathatják Horvátország és Bosznia viszonyai felől.

1 Ezenkívül írásbeli felvilágosításokból is tanulni igyekeztek. Rotenhan Sebestyén a rendek elé terjesztette, a mit egy Szlavóniát ismerő ott szolgált lanczkenét csapat parancsnokától, Adelshawsen Györgytől hallott. A Száva — úgymond — rendkívül széles, Velikánál van 300 lépés s még hidat verni is nehéz rajta. A part mentén két-három mérföld szélességben erdők terülnek el, az Unna és Verbász közt nagy gyepük (hagen) alkotnak elzáró torlaszokat. A Drina nemkülönben csintalan egy folyó s bajosan esik rajta az átkelés. Sabac várától,, mely a töröké, még messze esik Nándorfejérvár. Értékesebb ennél Korbaviai Karlovics János horvát bánnak haditerve, hogy miként lehetne Boszniában sikert aratni. Velikánál a Száva mellett van ugyan egy híd, de azon nagyon bajos az átkelés, áradáskor meg éppen lehetetlen. Azonfelül a túlparton szűkvölgyű hegyek s erdők akadályozzák a menetelést s még egy folyón : a Bosznán is át kell vonulni. Ezért alkalmasabbnak kínálkozik a cigleniki rév (Pozsega vm. bródi járás), onnan síkon lehetne Sabácz és Nándorfejérvár felé operálni. 1 DRT. A. III. 211 — 14. Haditervek.