Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

A király káptalani stallumokat — Csehországot letudva — senkinek sem adományozhat, mert valamennyit elszedték a főpapok, a bárók és nemesek. Egy-két káplánt sem tud az udvarában tartani. Udvarában, kevés kivétellel, nincs okos ember. Ezek is a magukéból élnek, nem a király kegyelméből. Csak két nagyobb püspökség maradt meg. Az ország védelmére szervezett végvári tisztségeket nem azoknak adják, a kik értenek a katonáskodáshoz, hanem nagy uraknak, a kik nem értenek hozzá, így veszett el azután egy csomó végvar. A hatalmaskodók akarata teljesedik, ők döntenek a királynál is, a rendeknél is. Szövetkeznek egymással, egyezséget kötnek, hittel elkötelezik magukat és a mikor számon kérik tőlük az Ígéretet, azt felelik, hogy hiszen nem a király ellen, hanem a saját védelmükre álltak össze. így aztán az Istenben, a királyban és a saját szolgálatában való bizalom megszűnt. Azért mállott el az ország, mert nagy s kis bárók egyaránt a szövetségesekben : kalandosokban inkább bíznak, így azután nem is lehet a szövetségesek miatt semmi rend. Majd minden vármegyében szövetkeztek a tehetős nemesek, ott nem is tud a jogrend tért foglalni. Ott, a hol pedig nem az igazság uralkodik, lássák és ítéljék meg mások az ország állapotát. Megverte az Isten két évvel ezelőtt ezt az országot, félő, hogy az Isten ostora ezt az országot, a mely folyton háborúkkal küzd, meg fogja verni rövid időn belül. Ezen sír a köznép a végeken és folyton könyörög az Úristenhez. Nincs senki, a ki nyíltan merne szót emelni, vagy helytállani ezért a gyönge királyért, a ki jó és az Istentől mindennel meg van áldva, a külső segedelmek sem hiányoznak, így itt vannak a keresztény fejedelmek, meg a csehek. És mégis csak az Úristenben van irgalom."

1 Csakugyan, mintha az Úr lelkének irgalma őrködött volna amaz elhagyatott jajczai erősség fölött. Paksy után Keglevich Péter, a horvát végvidéki har1 Acta Tom. i. h.