Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

sikerült. Míg a bán mozgósított, ezek a fürge csapatok régen biztonságban voltak. így történt ez 1483-ban is. Geréb Mátyás horvát bánt ugyancsak meglepték, de míg ők a császár területén zsákmányoltak, azalatt emez hirtelen összegyűjté hadait s Csulai Ficsor László, a nándorfejérvári kapitányságot viselt jajczai bánnal kileste a kalózutat, a melyen visszatérendő volt a csapat. Október 29-én éjjel lecsaptak a gondtalanul haladó portyázókra, két vezért s 2000 törököt elfogtak, egy csomó a vízbe fúlt (az Unába) s tízezernél több foglyukat s prédájukat elszedték.

1 Jajcza ezekben a dúlásokban a megerősített hídfő szerepét játssza. Mátyásnak nem nagy örömére a szlavóniai és jajczai határon, tehát az ország határain belül, csakúgy folyik a hatalmaskodás, marhaelhajtás, mint a végeken.

2 Előrelátó gondoskodással megragad minden alkalmat, hogy Jajcza védelmét biztosítsa. Ugyancsak 1480-ban Paksy Eusztách a bélai (akkor Kőrös megye, Daruvártól kd.) benedekrendi monostor apátjának halála után az apátság jövedelmeit Jajcza várának és őrségének fenntartására rendelte.

3 Ezzel mentette meg hosszú időre a várat az előre látó király- Béláról látták el kenyérrel a sokszor nyomorgó őrséget. 1483 tói kezdve csak másodrendű hadiszínhelylyé lesz a magyar Bosznia. Fridrik császárral már évek óta dúl a harcz, minek következménye, hogy Mátyás mindinkább odahajlítja fülét a török követhez, a ki 1481 tavaszán positiv ajánlatokat tesz neki. De csak 1483 végén köt vele fegyverszünetet.

4 Mit is csinálhatott egyebet: Velencze a törökkel jó viszonyban, a császár ellene van, így legalább délfelől egyelőre szünetel a háború. A kisebb harczokat elvégzik vezérei. 1 M. k. lev. II. 267. 1. 2 Pesthy István jajczai provizor 1479 augusztus 15-ike körül elfoglalta a Csernekiek (Dessewffy) Gwchelowz (Gacsalócz) nevű birtokát és várát. Aszl. Okit. 216—17. 3 Sörös P. : Az elenyészett benczés-apátságok. 1912. 463 1. Erről később is lesz szó. Legelőbb Ráth K. írt róla a M. Sión IV. 913—922. 11. 4 M. k. lev. II. 273—75. 11.