Illéssy János: Igló kir. korona- és bányaváros levéltára. (Budapest, 1899.)

Igló város levéltáráról. Igló kir. korona- és bányaváros tanácsa két év előtt, 1897-ben, elhatározta, hogy levéltárát selejtezteti és rendezteti. A művelet végrehajtására a belügyminisztériumtól, illetőleg a m. kir. orsz. levéltártól kért szakerőt. Az orsz. főlevéltárnok úr engem hozott javaslatba, s miután a város a javaslathoz hozzájárult, a mult év őszén a munkát végrehajtottam. Ily módon alkalmam nyilt felső magyarországi derék, habár nyelvében nem is magyar, de miiidenkor'^jó. ujagyar érzelmű, munkás, szellemiekben mint anyagiakban törekvő városaink egyikének levéltárával behatóan megismerkedni. Mint a magyar Történelmi Társulat tagja, társulatunk feladatának vélek eleget tenni, midőn a jóformán ismeretlen levéltár anyagáról a történetíróknak s a történelem kedvelőinek az alábbiakban vázlatos képet nyújtok.*) A város levéltára egy nem tágas, de világos és száraz szobában van elhelyezve a városháza második emeletén. Munkám megkezdése előtt a szoba tömve volt iratokkal. Nemcsak az állványok voltak tele, hanem a földön -{is [magas garmadában hevertek az iratok. Míg az állványok képesek voltak befogadni az iratokat, addig még csak volt valami sorrend köztük, hanem már az ujabb — a bürokratikus rendszerrel hatványozottan szaporodott — irattömegeket oda hányták rakásra, ahol még egy kis helyet találtak. A levéltár a rendezésre valóban halaszthatatlanul rászorult. De rászorult a selejtezésre is. Mert a magistratus óvatosságában annyira ment, hogy még a nyilvánvalóan haszontalan iratokat se semmisítette meg, hanem ha már nem fért tőle a hivatalos szobákban, a levél*) Ez a czikk egyúttal felolvasásnak készült a m. Történelmi Társulat 1899. január 5-ki ig. választmányi ülésére.