Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Frangepán család oklevéltára. II. 1454–1527. Hamis oklevelek. 1209–1481. (Budapest, 1913.)

a rövid tartalma, hogy Hunyadi, ki tudta és érezte, hogy gyorsan kell cselekedni, nem győzte bevárni Alfonz király diplomácziai körülményes eljárása eredményeit s másként intézte tervét. Bizonyos, hogy elsiette ezt a hadjáratot, cserbenhagyták balkáni szövetségesei, mert a hadjárat nem volt jól előkészítve. Viszont igaz, hogy Alfonz elhatározását hiába várta volna meg, legfeljebb néhány ezer arany került volna az országba, de nagy elhatározásokra ez a renaissance király csak a papíron volt képes. Frangepán István valószínűleg maga is így fogta fel missiója eredményét. Hogy nem volt sikere, nem rajta mult. Ez a diplomácziai küldetés azonban nem változtat Istvánnak László királylyal, sem Frigyes császárral, sem szomszédaival való barátságos viszonyán. Jól van Cilley Ulrikkal is. Mindez nem jelent azonban kislelküséget, mert Frangepán Márton 200 lovassal vitézül küzdött a Rigómezőn.

1 A véres belgrádi dráma (1456—7.) után bekövetkezett változások után Frangepánék: István,'

2 meg az öcscse Márton 3 is Mátyás királylyal teljes megegyezésre jutnak, a mennyiben 1460 jul. 15-én a király Istvánt Bernát fiával védelmébe fogadja.'

1 Szebb hűségi bizonyítványt alig állítottak ki még magyar főúrnak, mint a minőt Mátyás király íratott Frangepán István részére — hihetőleg Vitéz Jánossal —, mikor 1463 decz. 6-án Jajcza városából keltezve a a zágrábmegyei Medve várát adományozta neki.

5 Hálás köszönet ez az apjának tett hívséges szolgálatokért s azon érdemekért, melyeket a szent korona irányában minden időkben szerzett. Megjegyzi a király, hogy az ő bölcsesége szerezte vissza a hűtlenek kezében levő sziavon várakat. Mátyás király támaszait látta a Frangepánokban s az 1 Okit. II. köt. 58 1. 5 Okit. II. köt. 35 1. 3 U. o. 53 1. Márton az 1463-iki hadjáratban lényeges szolgálatokat tett. 4 U. o. 39 1. 5 Okit. II. köt. 61 1. és 1464 ápr. 28. Buda. U. o. 68 s k. 11.