Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. II. Oklevelek 1500–1818. (Budapest, 1919.)

1662 november 5, Szepesvár. Gróf Csáky Jstván tárnokmester végrendelete. Atyanak Fiúnak es Szent Lelek Istennek nevében Amen. En groff Csáki István Magyar országba tárnok mester Szepes várának eörökös ura és vármegyének feő ispannia az felséges második és harmadik Ferdinánd császároknak magyar országi királyoknak tanácza és komornika adom mindeneknek tuttokra az kiknek illik, hogy noha az jo Istennek kegyelmességébeől most io egéségben vagiok, de gondolkodván az emberi termiszetnek halandó voltárul abban bizonjos lévén, hogy meg kel halnom, de hol es mikor rendelte eő szent felsége életemnek végét, azt nem tudván akartam az en acquiralt jovaimrul, mellyekkel az io Isten engem látogatot, rendelest tennem testamentaliter az irasim altal, melyeknek egészlen való meg tartására kötelezem fiaimot az Istennek áldása, és ha meg nem tartanák, ostora alat. Leg először is az en kegyelmes Istenemnek aianlom bűnös lelkemet, és hálákot adok eő szent felségének, hogy az igaz papista hitnek ismeretire vezérlet, epséggel okossággal és minden érdemem felet való testi lelki jókkal meg áldot, köniörgök igen alazatosson tellies bizodalommal eő szent felségének, méltóztassék véghetetlen irgalmassagabul szent országában lelkemet be fogadni, nem tekintvén az en giarlo és halaadatlan voltomra. Testem pedig az földnek giomraba, a honnét fel vetetet, minden világi pompa és az udvességre szükségtelen ceremóniák nélkül temettessék az mostanj fel fordult üdőkben batorsagnak okáért it fen az várbeli kapolnában tőllem epíttetet temeteő botomba, ezzel nem is kel késni, hanem koporsoba zarjak be testemet s ekképen vitessek végben temetésem, kire hagyok egy ezer forintot, meg talallyak az nemes szepesi kaptaionba. Engem szarándok modon fekete kisniczér bokámig érő dolmánba öltöztetvén és poszto széllel hozzám övezvén olvasómot is kezeimre tekervén fekete bűr sapkamot fejemre tévén igy zárianak koporsomban, és mennel nagiobb aitatossággal