Haan Lajos–Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal – Monumenta diplomatica comitatus Békesiensis. (Budapest, 1877.)
ez várnak megvételével gyulai, lippai, temesvári és Csanádi szancsákságoknak falui, városi hamarébb megépülnek; egy két esztendő alatt bel éjek mennyi jobbágy jövend : abban az várban (Jenőben) levő pogánság a szegénséget falukra szállani nem engedik nagyságos uram, ha mostan aratásig ez a dolog meg nem épittetik .... Az itt való Tholdalagi és a több követek azt mondják: Rákóczy kemény fejedelem, pénze sok, ereje sok, feje fenállásáig magát nem hagyja, az ország is maga kötése szövetsége szerint tőle el nem vál, és igy sok vérontás leszen : sokat szólnak sokat beszélnek .... Az sz. Isten az eretnekeknek gondjokat nem viseli, mert az ott benn való szegénség is tőle megunatkozott . . . Nagyságos uram, mostanság boldog szerencsével Szolnok várához jővén, nagyságodnak szerencsés kalauzságát kivánjuk. Az gyulai sancsákságban Szarvas nevű palánk vagyon, Szolnokhoz egy napi járó föld, Gyula és Szolnok között vagyon, s a gyulai várnak kultsa: Cserkesz Omer bék Gyulának békje lévén, mikor Lippát Jenőt az pogányok elvötték, engem, nagyságod szolgáját Gyulába vitt, az (szarvasi) palánkot megégette, azután hogy megépiti, mondotta volt, de mind ez ideig abban maradott, két lovas aga velünk Gyulában volt ; mikor Szolnok várához közelitettek érkeztek, fele legyen ott, hat nap alatt az palánkot megcsinálhatni, abban személyeket hagyván, a pogányokra csatázhatik ; ott való Körös vizűéi sok támadások vágynák, az a hely egy szép áldott hely, megépíttetvén, az a tartomány egy esztendőben megépül, mindenek helyekbe visszajönnek, Eger, Buda és Szolnok várainak útja, útban is vagyon, Ítélet napig az nagyságod liire neve fenmarad. Az temesvári pasának megparancsoltatott volt, hogy ez őszön megépitesse; ezenkívül egy Békés nevű palánk is vagyon, ezt az Szarvasi palánkkal együtt az Omer bék kezével építették volt meg, annak minden ágyúi mostan is Gyulában vágynák; fenn lévén azok a palánkok, az gyulai sancsákság ép állapotban volt, imez amaz akkor nem volt, azután meg nem építettek, azok a palánkok Temesvárhoz tartoztanak, most nagy kárára vagyon, mert sok jobbágyság