Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

1261. — fehérvári [de Alba] Odolphusnak a németek ellen viselt harcokban történt elestéért fiainak két, a Sar folyón levő malmot adván, ezek közül az egyiket az ottani udvarnokoknak visszaadta, a másikat a folyó mellett a malomhoz tartozó szántófölddel Odolphus fiainak birtokában hagyja, a folyón túl a malomhoz tartozó rétet pedig az udvarnokoknak engedi, azzal a feltétellel, hogy Odolphus fiai a malmot s tartozékait másnak mint az udvarnokoknak nem adhatják el. Eredetije a veszprémi kápt. hit. h. Ivt. (S. II. 298.) Az oklevél szövege a következő: Bela dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie Cumanieque rex omnibus presentes litteras inspecturis salutem in salutis largitore. Grata fidelitatis obsequia, que [vir]tutum prerogativam optinent, dignis sunt beneficiorum premiis prosequenda, que quanto uberius benemeritis impenduntur, tanto propensius et numerus et affectus obsequentium propagatur. Proinde ad universorum notitiam tenore presentium volumus pervenire, quod cum Odolphus de Alba immenso fidelitatis zelo accensus vigili sedulaque obsequiorum sollicitudine nobis desiderans complacere asperis conflictuum Teutonicorum discriminibus olim nobis hostiliter adversantium intrepide se obiectans ad nanciscendam regalis culminis benivolentiam fuisset crudeliter interemptus, quamquam tanta probitatis et fidelitatis ipsius merita longe lateque ampliora ex condigno debuissent promereri, filiis eiusdem tamquam exigua pro eximiis et minima pro maximis duo nostra molendina in fluvio Sar existentia dederamus. Quibus quia udvornici nostri degentes inibi carere non poterant, aliud eorundem, quod est inferius in fluvio supradicto, demum ab eisdem recipientes nostris restituimus udvornicis, aliud vero molendinum in superiori parte dicti fluvii existens cum modica terra arabili citra predictum fluvium ad ipsum molendinum pertinente contulimus et reliquimus predictis filiis Odolphi perpetuo possidendum. Pratum autem modicum ultra ipsum fluvium existens, quod ad illa duo pertinebat molendina, predictis dimisimus udvornicis, ita, quod dicti udvornici de predicto molendino filiorum Odolphi et terra eidem adiecta nullum sibi ius in posterum valeant vendicare; hoc proviso, quod quandocunque iidem filii Odolphi dictum voluerint vendere molendinum cum terra arabili eidem adiecta, udvornicis nostris inibi existentibus et non aliis vendere teneantur. Ut igitur huius nostre collationis series rata semper inconcussaque permaneat, presentes litteras prefatis filiis Odolphi concessimus duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus magistri Pauli electi Albensis, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri, anno domini millesimo ducentesimo sexagesimo primo (a nap helye üresen hagyva) regni autem nostri anno vicesimo sexto. 1272. — átírja és megerősíti Hehrik nádor és pozsonyi ispán 1261-i oklevelét, mely a győri káptalan és a barathy-i udvarnokok közt a barathy-i földre vonatkozólag történt megegyezést tartalmazza. — Anno D. 1261. regni a. vicesimo sexto. Tartalmilag átírva — Fejér szerint — Perényi Péter országbíró 1420-i és Garai M. nádor 1423-i oklevelében. (?) Kiadva kivonatban: Fejér, CD. VII. 1. 321. VII. 5. 335. és X. 6. 344. 1273. 1261.