Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

1261. — Bees mesternek adja érdemeiért a Bees mester gyermektelenül elhunyt rokonának, Gurechenek, Duba fiának birtokaiból a király részére megtartott Guchun (a M. Tört. Tár i. h. Duchun) falut. — Anno D. 1261. regni a. vicesimo sexto. Átírva tartalmilag Szécsi Miklós országbírónak 1383-iki oklevelében. (Bolka szerint a nyitrai kpt. Ivt.) Kiadva kivonatban: Botka T. Bars m. monographiája, 66. 1. Palásthy Pál, Palásthyak, I. 5. és 157. Magy. Tört. Tár, 1861. X. 227. 1274. 1261 — Tamás comes fiának, Simon comesnek kérésére átírja és megerősíti Béla királynak ll53-i(!), Narad ispán részére szóló (hamis) adománylevelét (lásd a 158. számot), és azonkívül Simon ispánnak a Frigyes herceg ellen viselt hadjáratban szerzett érdemeiért, valamint atyja szolgálataiért, amelyeket ez Kálmán hercegnek a ruthének ellen folytatott hadjáratban tett, visszaadja a szepesi kerületben [districtus] fekvő két Thamasy (Tamásfalva) falut, amelyeket előbb tőle Babuna birtokért cserélt el. — D. p. m. mag. Pauli, Alb. eccl. prep. au. n. vicecanc. d. et í. n. a. D. 1261. r. a. vicesimo sexto. Átírta a leleszi konvent 1417. (A hg. Batthyány-cs. körmendi Ivt. Miscell. iura div. tang. n° 209.) Hazai okmt. VIII. 84. Karácsonyi, A magy. nemzeís. I. 159. 1. gyanús hitelűnek, Hamis oki., 23. 1. pedig hamisnak mondja. Ezt azonban nem látom teljesen bebizonyítottnak. Az átírt 1153-i (1194-i?) oklevél kétségtelenül hamis; ebből azonban az átíró oklevél hamis volta nem következik. Nem tudom, hogy pontosabban mire alapítja Karácsonyi azt, hogy az 1261-i oklevél „nyelvezete a XV. század elejére mutat". Arengája egy IV. Béla alatt előforduló arenga változata (v. ö. Fejér, CD. IV. 2. 287.), azonban ebben az alakban másutt nem ismerem, s XV. századi hamisító aligha tudta volna ilyen ritmikus alakban megszerkeszteni. A záró részben Pál prépostsága (nem „electus"), ami különben eredeti oklevélben is előfordul (Id. az 1278. számot), lehet az átírás hibája is. Az „in quo exercitu idem dux per nos exstitit interemtus" kifejezés nem jelenti okvetlenül azt, hogy IV. Béla személyesen ölte meg B. Frigyest. A Baksák csakugyan birták Tamásit, de III. András alatt azt elveszítették. Igaz, hogy a XIV. században ezért pereskedtek; de már 1344-ben, 70 évvel a leleszi átírás előtt akartak joguk igazolására okleveleket felmutatni (Anj. okmt. IV. 445.), de ebben megakadályozták őket. Mindezek folytán az 1261-i oklevél a bennefoglalt hamisítvány miatt és a XIV. századi perlekedés miatt gyanút kelthet ugyan, de hamis voltát nem tekinthetjük bebizonyítottnak. 1275. 1261. Zólyom. t — Tamás mester királyi ajtónállót érdemeiért liptói ispánná nevezi ki azzal, hogy míg likovai földjén magának várat építhet, addig Liptouwar várában lakhassék. — D. in Zolum a. 1261. r. a. vicesimo sexto. Wenzel, ÁUO. XI. 504. (Rajcsányi gyűjteményéből.) Hamis, olv. Karácsonyi, Hamis oki. 22. 1. és Horváth Sándor, A liptói és turóci registrum, 6. 1. 2. jegyzet. Szerintük Rajcsányi Ádám készítette IV. Bélának 1269-i (Wenzel, ÁUO. III. 198.) oklevele nyomán. 1276.