Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)
(1260.?) márc. 14. A király curiájánál. 1260. ápr. 3. 1260. (ápr. 24.?) (Csurgó ?) — közli a domonkos-rendiek mesterével és az argentínai (strassburgi) generális káptalan definitoraival János volt boszniai püspöknek, majd a rend mesterének szent életét, ékesszólását és csudatételeit, ki a királyt is meggyógyította; felhívja őket a püspök életének és csudatételeinek nyilvánossá tételére. — D. apud nostram curiam in dominica, qua cantatur Laetare. Ferrarius, De rebus Vng. prov. etc. 103. (Castilius, pars I. lib. 1. cap. 20. után.) Farlati, Illyr. sacr. V. 52. Katona, Hist. crit. VI. 320. Fejér, CD. IV. 3. 22. (1260.) Smiciklas, Cod. dipl. V. 157. (1260.) IV. Béla ezen levelének keltét Farlati után 1260-ra szokás tenni, minthogy a praedicatorok generális káptalana, amely János püspök csudatételeivel foglalkozott, 1260-ban volt. (Ferrarius i. m. 130. 1.) Mária királynénak ugyanazon tárgyban írt levele ellenben a kiadásokban (Fejér, CD. IV. 3. 68.) 1262-i keltűként szerepel. (V. ö. Pauler, i. m. II. 2 249.) Mind a két levelet talán 1256-ra lehetne tenni egyrészt IV. Béla levelének keltezése miatt (v. ö. 1079. és 1080. sz.), másrészt Mária királyné levelében a „Styriae ducissa" cím miatt, amely 1256-ban valószínűbb, mint 1262-ben (olv. az 1124. számot). Ámde ennek ellene szól a királyné levelében a Béla és István küzdelmének emlegetése, ami 1262 előtt nem történhetett. Ezeket az ellentmondásokat bajos összeegyeztetni, miért is sem IV. Béla, sem Mária királyné levelét a Ferrariusnál közölt formában nem tartom egészen megbízhatónak 1236. — megállapítja a liptoui lypchei hospesek kiváltságait és községük határait. Fejér. CD. IV. 3. 9. Lásd hátrább, 1263. április 5-i kelettel. — O(modeus) győri püspöknek a Győrött, Abdán és Fizegtu-n szedendő vámokról szóló oklevele alapján részletesen felsorolván a kocsik, hajók, marhák s különböző áruk után szedendő vámokat, megtiltja a győri ispánnak s a győri, abdai és fizegtui vámszedőknek, hogy a régóta szokásos vámnál többet szedjenek. — D. (in Churgou, in festő s. Georgii?) anno D. 1260. Átírta V. István király 1270. (Bécs város Ivt. Urkunde n° 7.) — IV. László király 1279. júl. 20. (U. o. Urkunde 14.). Hormayr, Wien, I. Urkb. 86. 30. Fejér, CD. IV. 2. 323. (1255.) Endlicher, Monum. Árpad. 491. (1255.) Densusianu, Documente, 286. Teleki, Hunyadiak kora, X. 373. Wenzel, ÁUO. VII. 523. Kivonat: Magyar Tört. Tár, IX. 102. Quellen zur Gesch. d. Stadt Wien, II. I. 2. Házi, Sopron sz. kir. \ rs. tört. I. r. I. köt. 3. 1. Fejér az oklevelet (állítólag a Bécs város levéltárában levő eredetiről) 1255. ápr. 24-i, csurgói kelettel közli (s utána Endlicher s mások is így), megjegyezve, hogy V. István király átirata „nonnihil" eltér az eredetitől. Wenzel pedig XIV. (? helyesen: XVI., olv. Sopron vrs. oklvt. i. h.) századi másolatból 1260-i évszámot közöl ugyan, de a hely s a napi kelet megtartásával. Bécs város levéltárában IV. Béla ezen oklevelének eredetije nincs, csak V. István királynak (IV. László által is megerősített) 1270-i átirata, melyben az évszám 1260, hely és napi kelet pedig nincs. így az eredeti oklevél ismeretének híján az 1260-as évszámot kell megtartanunk, míg az eredeti oklevél elő nem kerül. (Domanovszky, A harminczadvám eredete, 25. I. 1255-re teszi.) 1237.
