Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

f —- főkép a tatárjárás után a Drávántúl és Horvátországban szerzett érdemekért agari Zoch fiának Sándornak adja a királyi hálósoknak [retiator] nyitramegyei Sag nevű földét, s a birtok határait a beiktatást végző szentjánosi [de Sancto Johanne] Vyda fiának Simonnak és a nyitrai káptalannak jelentése szerint leírja. — D. p. m. discr. v. mag. Farkasii, prepos. Albensis, dil. et fid. n. a. D. 1256. V. Kai. Septembr. r. a. vicesimo secundo. Eredetije: MODL. 438. Wenzel, ÁUO. VII. 422. Kivonat: Kukuljevic, Reg. n° 704. Hamis. Karácsonyi (Hamis oki. 56.) 1266-ra teszi az oklevél keltét. Hogy azonban hamis, olv. Klebelsberg-Emlékkönyv, 236. 1. 1095. — András comes besztercebányai [Bersterzebanya] bírónak ad egy liptói erdőt Zelniche falu fölött. — Anno ab inc. D. 1256. III. Non. Septembris, r. a. vice­simo primo. Megerősítette (átírta?) IV. László 1287. — III. András 1295. — I. Károly 1319. — tartalmilag a liptói registrum 2. §. Kivonata: Fejér, CD. IV. 2. 415. Tört. Tár, 1904. 80. V. ö. az 1263-i keletű adománylevéllel, és lásd ott a megjegyzést. 1096. — Pelsőc [Plyseuch] faluból való Budizlaus centurionak, a zólyomi királyi erdők őrének a Lampna vize közt fekvő földet adja azzal a joggal, hogy azt örökös nélküli halála esetére testvéreinek vagy rokonainak hagyhatja. — D. p. m. dil. et f. n. mag. Smaragdi, Albensis prepos. au. n. vicecanc. a. D. 1256. VII. Id. Septem­bris, r. a. vicesimo secundo. (I) Eredetije a Hazai okmt. szerint Zólyomlipcse város levéltárában. Hazai okmánytár, VI. 85. Kivonat: Tagányi, Erdészeti oklvl. I. 9. Az oklevelet valószínűleg nem szeptemberben, hanem később, okt. 14-e után állították ki, a napot azonban utólagosan írták be az oklevéladási parancsnak megfelelően. ____ 1097. — Jurke fiait: Pétert és Karachinust, továbbá Máté fiait: Mátyást és Mátét és Chuda fiát Paulus clericust a Pacha mellékéről, kiket Balázs zalai hadnagy és a zalai várjobbágyok jobbágytársaiknak állítottak, Dénes országbíró ítélete alapján régi nemességükben megerősíti és földjük határait a szomszédok jóváhagyásának hangsúlyozásával leírja. — D. p. m. mag. Smaragdi Albensis eccl. electi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. inc. 1256. X. Kai. Octobris, r. a. vicesimo primo. Eredetije a hg. Batthyány-cs. körmendi levéltárában. (Acta miscell. fam. Heim, n° 3.) Átírta a veszprémi kápt. 1332. márc. 16. (U. o. Raykyana, n° 5.) Zalamegye tört. oklvt. I. 29. Az oklevelet az igrichi ioculatorok részére 1255. sug. 15-én adott ok­levélnek (lásd 1047. sz.) felhasználásával fogalmazták, mellyel a bevezető és befejező részben szó szerint egyezik. Lehetséges, hogy Smaragdus alkancellár „electus" címe is az 1255-i oklevélből jutott — helytelenül — az 1256-iba, mely esetben Smaragdusnak a prépostságban való megerősítését már 1256. aug. végére tehetnők, minthogy ezentúl nincs eredeti oklevél, mely őt electus­1256. aug. 28. 1256. szept. 3. 1256. szept. 7. 1256. szept. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom