Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

I. András király — Salamon (!) király — I. Béla király 7 Erdélyi, A tihanyi apátság krit. oki. 21. Facsimile-részlet u. o. melléki. Pannonhalmi rendtört. X. 487. és facsim. részlet u. o. 57. 1. Hamisítvány, mely Fejérpataky (Oklevelek II. István kir. korából 24.1.) szerint a XIII. században, Erdélyi (i. m. 57. 1.) szerint 1416-ban készült. 13. 1057. június 4. Székesfehérvár. 1058. t — testvérével, Adalbert herceggel együtt megerősíti Rado nádornak a király s Adalbert herceg engedélyével a pécsi egyház és püspöke, Maurus javára tett adományát, mely a felsorolt szolgálónépekből, egy Dunamelletti faluból s a Dráva-folyó mellett egy egyházból áll; egyéb birtokait a nádor nejének, Luciának, illetőleg ennek halála után rokonainak hagyja; a Száva [Zaua] feletti szentdemeteri monostorának kegyuraságát pedig a pécsi egyházra ruházza. — D. II. Non. Iun. Indict. X. anno incarn. Domini 1057, regni nostri anno 12. Actum in Albaregia in congregatione regni. Átírva II. András hamis oklevelében a somogyvári konvent 1404.-Í átiratában, melynek eredetije a pécsi ppség levéltárában van. Ez utóbbinak 1690,-i másolata: MODL. 3. sz. Schmitth, Episc. Agr. I. 33. Pray, Hierarch. I. 229. Katona, Hist. crit. II. 127. Koller, Episc. Quinqu. 1. 147. Batthyányi, Leges II. 73. Ganoczy, Diss. de s. Ladislao, 108. (csonkán). Fejér, CD. I. 394. Kukuljevic, Cod. dipl. I. 116. Töredéke: Pray, Syntagma, 109. Hamis. Lásd: Pauler i. m. II. 591. (de szerinte az oklevél első fele hiteles lehet) és Karácsonyi, Hamis, hibás kelt. oki. 6. 14. mazza. Salamon (!) király oklevelének töredéke, mely a pécsi püspökséghez tartozó Újfalú [Nova villa], Bogad, Suenye és Sarlós nevű birtokok határainak leírását tartal— A. D. 1058. Átírva István alországbírónak 1300. júí. 14.-én kelt oklevelében, melyet viszont tartalmilag, a kérdéses oklevéltöredékkel együtt Garai Miklós nádor 1402. nov. 14.-én írt át, az utóbbit pedig Mihály budai kanonok 1403. aug. 21. (Ennek másolata: MODL. 1430. sz.) Kiadva a töredék: Hazai okmt. VIII. 1. (1068-ra téve.) V. ö. Koller, Hist. ep. Quinqu. III. 233. Természetesen nemcsak a kelet hibás, mint a Hazai okmt. VIII. 2. 1. jegyz. véli, hanem vagy hamisítványról, vagy pedig, ami valószínűbb, nem Salamon király okleveléről, hanem sokkal későbbi, de az átírok által félreismert oklevélről van szó. 15. 1061. T I- Béla király leírja a szekszárdi monostor földeinek határait, az ezen határokon belül Aracha, Chorna és Vorsad falvakban a királyi népek által bírt földeket is megjelölve. — A. ab inc. D. 1061. Átírta IV. László 1272. nov. 16., ezt L Károly 1327., s az utóbbinak töredéke van meg Konth Miklós nádor 1358-i oklevelében, melyet a kalocsai káptalan 1390. máj. 31. írt át. (Ennek eredetije a Nemz. Múzeum törzslevéltárában van.) Kiadta a töredéket Fraknói, A szekszárdi apátság története, 61. 1. (az eszterg. kápt. 1696,-i, előttem ismeretlen átiratából). Gyanús oklevél. Lásd: Pauler i. m. I. 430. 1. • 16.