Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

1162. 1162. III. István király Korcos soproni várszolgát, ki magát a hűtlenektől ostromolt Copuu-vár védelmében kitüntette, a soproni vár szolgálatából kiemelve szabaddá teszi, Widot nevezve meg az ügy pristaldusául, és Forcosnak Kacil, Vidza és Welen falvakban rétet adományoz, malmokkal. — Scripta est hec cartula anno d. inc. 1162. — . . . per notarium Bicenum seribi ac per Sudam capelle mee magistrum sigillo regali muniri precepimus. — Tanúk [assistentibus]: Lukács esztergomi, Mikó kalocsai érsek, Macharius püspök, Beloslaus prépost, Heidrik nádor, Gábor udvarispán, Ampudinus, Lőrinc, Ruben, Fulco, Dénes ispánok. Eredetije Sopron vrs. lvt. (Lad. VIII. et H. fasc. I. n° 2.) Schwartner, Introductio in rem dipl. 337. Perger, Bévezetés a dipl. III. 220. Fejér, CD. II. 164. Sopronm. oklvt. I. 2. Facsimile u. o. mellékleten. Kivon. Monum. Strigon. I. 117. 101. — Gab fiát, Botust szabadsággal ajándékozza meg és Coll falu melletti földe birtokában megerősíti. Lásd 1163—64.4 kelettel a 104. szám alatt. 1163. Esztergom. 1163. IV. István király megerősíti a zágrábi egyházat a Dumbrava [Denbrou] erdő s a hozzátartozó föld birtokában, melyet az egyháznak László király és II. Béla király adott, de még Béla király idejében Sudegna el akarta azt venni, II. Géza korában pedig Pál fia Miklós ispán és a somogyi várjobbágyok erőszakkal elfoglalták; a j erben Belus bán Bernaldus zágrábi püspök és egyháza javára ítélt, Péter fia Lepold pristaldus által a nevezett erdőt és földet Chitamer, Scelna, Warda, Roeca, Guerdi, Boyllola, Wehle és Damasca falvakkal együtt az egyháznak elhatároltatva és visszaadatva. — Anno d. inc. 1163. ind. XI. ep. XIV. a tertio Stephano . . rege . . primo anno regni sui Hugone notario, Thoma magistro capelle Strigonii hoc privilégium factum est. — Jelenlevők: Micho bácsi érsek, Macharius pécsi, Miklós váradi [? Garadiensi], István csanádi vál. püspök, Belus bán, Tamás nádor, Hendrik bodrogi, Ézsau csanádi ispán. Másolata a zágrábi érsekség levéltárában levő Liber privilegiorum XXXIII. fol. Farlati, 111. sacr. V. 353. Pray, Annales I. 149. Katona, Hist. crit. IV. 42. Koller, Hist. ep. Quinqu. I. 210. Kercselich, Hist. eccl. Zagr. 76. Batthyányi, Leges eccl. II. 253. Fejér, CD. II. 165. Tkalcic, Mon. episc. Zagrab. I. 2. Kukuljevic, Cod. dipl. II. 66. Smiciklas, Cod. dipl. II. 97. 102. III. István király anyjával s főuraival együtt megerősíti Péter érseket és a spalatoi érsekséget a II. Géza király által neki alárendelt dalmát püspökségek és egyházak felett való hatalmában, külön kiemelve Corbavia, Buxan, Plase, Vallis Vinaria, Modrus és Novigrad parochiáját s a salonai szt. István- és szt. Mózes-kápolnát tartozékaival. — D. p. m. Stephani cancellarii et d. regine capellani in parochia Tituli . . . secundo anno regni n. Anno inc. Chr. 1163. — Jelenlevők: Rodan nonai, Lampridius scardonai és Dede horvát [Chroatiensis] püspök, Márton spalatoi, Sclovin fia Gergely és Cotroman comesek. Átírta a spalatoi káptalan 1397. júl. 15. (Farlati III. 347. szerint apud comites de Cindris.)