Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

(1163—64.) (1164.) (1164 körül.) 1 1165. Másolata — Smiciklas szerint — a spalatoi Mensa episcopalis c. másolatgyűjteményben. Farlati, Illyr. sacr. III. 184. Katona, Hist. crit. III. 8< Kukuljevió, Cod. dipl. II. 66. Smiciklas, Cod. dipl. II. 96 Fejér, CD. II. 167, 103. — a II. Géza király által a kalocsai egyház szolgálatából kivett Gab fiát, a Dénes ispán útján III. István szolgálatára rendelt Botust, ki az országból Ausztriába menekülő, majd Pozsonyba vonuló III. Istvánt híven követte, s a IV. Istvánnal Székesfehérvárnál vívott ütközetben magát kitüntette, teljes szabadsággal ajándékozza meg, és a II. Géza királytól Gabnak adott Coll falu melletti 5 eke föld birtokában megerősíti. — Per Becen notarium sigillari et seribi precepi. — Jelenlevők: Mico kalocsai érsek, Henrik nádor, Gábor udvarispán, Ruben, Dénes, Fulco, Gatal ispánok. Eredetije Szalay Ágoston gyűjteményében. (M. Nemz. Múzeum.) Hazai okmt. VI. 3. (1162.) Keltére nézve lásd : Karácsonyi, Hamis oki. 90. 1. 104. — oklevélbe foglaltatja és pecsétjével megerősíti Myske ispán fiának, Istvánnak vagyonára vonatkozólag tett végső intézkedését. — . . rex Stephanus . . per Becenum notarium suum seribi et sigillo sue maiestatis affirmari precepit . . . anno d. inc. 1174. (!) — Jelenlevők: Lukács esztergomi érsek, István csanádi, Macharius pécsi, János veszprémi, Péter egri püspök, Ompudin bán, Lőrinc udvarispán, Ruben, Fulco, Cuban, Pongrác ispánok. Eredetije a veszprémi kápt. magánlvt. (1. lad. Kisbérén, n° 2.) Fejér, CD. VI. 2. 412. (töredékesen.) Kivonata: Monum. Strigon. I. 122. Keltére vonatkozólag lásd: Karácsonyi, Hamis oki. 46. — A nagyon rongált oklevél teljes szövege már nem állapítható meg. 105. — Fulcerius veszprémi prépostnak megengedi, hogy zalai birtokát a szt. Mihály (veszprémi) egyházának hagyja, a zalai vár cíviseitől vett föld birtokában őt megerősíti, a cívisek közül való Lilata nevű serviensét felszabadítja, hogy a zalai birtokon szt. Mihálynak szolgáljon, és egyetlen ispán se kényszeríthesse civilis szolgálatra. — Cornellius cancellarius regis huius privilegii sigillator, Becen regis nótárius eiusdem privilegii scriptor.— Tanúk [conscii]: Ompudinus nádor, Lőrinc udvarispán, János veszprémi püspök, Barnabás budai prépost, Gathal bodrogi, Pongrác veszprémi, Eustach dobokai ispán, János krasznai ispán kérelmező és pristaldus [huius rei petitor et pristaldus]. Eredetije a veszprémi kápt. magánlvt. (Lad. 85. Epp. Zalaszentmihály, 1.) Fejér, CD. IX. 7. 634. (1169—72 közt.) Kivon. Teutsch-Firnhaber, Urkundenbuch, I. XIV. Facsimile-részlet a Szilágyi-szerkesztette Magyar Nemzet Tört. II. 307. Fejér i. h. 1169—72 közé teszi, azonban a tanúk sora alapján inkább 1164 tájára tehető. 106. — Álmos hercegnek a meszesi [Meches], szt. Margitról nevezett monostora számára minden, a Meszes [Meches] kapun átmenő sószállító kocsitól a királyt illető részből egy darab kősót vagy annak értékét rendeli. — Anno d. inc. 1165. anno regni mei IV. . . . per Bicenium notarium nostrum seribi . . . et per Sudam magistrum