Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

Átírta IV. Béla 1249. dec. 1. — a nyitrai káptalan 1592. júl. 24. — u. a. 1628. (MODL. 10. sz. A másolatok közt.) IV. Béla oklevelét átírta Zsigmond kir. is 1410. márc. 19. (A nyitrai ppség Ivt. Jura dom. I. ord. Dom. Nitria. fasc. I. n° 3.) Pray, Syntagma 103. (töred.) és Diatribe, 31. Katona, Hist. crit. III. 212. Episc. Nitr. memória, 111. 1. Fejér, CD. II. 41. V. 1. 311. VII. 5. 84. FuxhofferCzinár, Monasteriol. I. 193. Vjestnik, XI. 159. Töredékek: Magyar Sión, 1.56. Monum. Strigon. I. 77. Wenzel, ÁUO. VI. 76. Teljes: Hazai okmt. VIII. 2. Fejérpataky, Kálmán kir. oki. 55. Facsimile u. o. (melléklet). Úgy ez, mint az 1111 .-í zobori oklevél tulajdonkép magánoklevelek, de királyi pecséttel megerősítve. A kritikára nézve v. ö. Fejérpataky i. m. 51. s k. 11. Erdélyi L. a Tört. Szemle 1914. 540.1. és A 12 legkritik. kérdés 40. 1. Mályusz E. Turócmegye kialakulása, 25. 1. 3. jegyz. Hitelessége úgy ennek, mint az 111 l.-inek mindenesetre megtámadható; azonban főleg francia hatásra valló jelek folytán — súlyosabb belső okok híján — fentarthatónak vélem hitelességét. 46. "j" — oklevele Nezdinus és rokonai (?) részére, ezeknek dézsma- és katonáskodási mentességéről. Átírta II. András király 1227-ben, ezt Bethlen (?) Gábor 1611. ápr. 20.-án, mely átirat állítólag Marosvásárhelyt van. Töredékesen Fejér, CD. III. 2. 484. és IV. 2. 235. Teutsch-Firnhaber, Urkundenbuch, I. 42. Transsilvania, 1871. 43. 1. Hamis. Lásd: Fejérpataky, Kálmán kir. oki. 16. Pauler, i. m. I. 467. 47. * — (?) oklevelét, mellyel Checher földet Fridrich Jánosnak, Franka András atyjának, Zubuzlo ősének adta, 1265-ben bemutatták IV. Béla királynak. (Hazai okmt, VI. 129.) Azonban vagy Kálmán hercegnek, ruthén királynak oklevelére értendő az utalás, (mit a IV. Béla király oklevelét nyerő Zubuzlo proavus-ának emlegetése tesz valószínűtlenné), vagy pedig hihetőleg egy IV. Béla király előtt bemutatott hamisítványról van szó. 48. — adománylevelét tamásfalusi négy aratrum földjükre vonatkozólag Don és Mátyás testvérek 1246-ban bemutatták Osl tárnokmester előtt. (Fejér, CD. VI. 2. 347.) Az utalás Kálmán sziavon hg. és ruthén király 1229.-i oklevelére vonatkozik! (Olv. ezt Wenzel, ÁUO. VI. 477.) 49. II. István király gyűlési határozatból [cum auctoritate totius concilii] s a György győri püspök által megtartott vizsgálat alapján visszaadatja a szt. Anianus (tihanyi) egyházának azon, név szerint felsorolt 10 mansio maradékait, melyeket még Béla herceg, I. András király öccse rendelt volt az egyház szolgálatára, de Kálmán király idejében az udvarnokok erőszakossága királyi szolgálatra kényszerített. — . . . tertio anno regni mei . . . Részlete átírva Imre nádor 1373. dec. 3.-i ítéletlevelében, melynek eredetije (a Zalam. okit. szerint) a Mórocza-cs. Ivtban van, Felső-Eörsön. Zala-vm. története. Oklevéltár, I. 3. Pannonh. rendtört., X. 500. (1118.)