Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

133 Megj.: Az oklevél keltét csak Borsa nb. (Kopasz) Jakab nádori évei szűkítik le (Engel, Archontológia I. 2.), annyi megjegyzéssel, hogy az 1307. és 1312. év nem jöhet szóba, mert akkor a megjelenésre kitűzött határnap (máj. 1-je) hétfőre esett, és így a „Szent György 15. napja előtti hétfő” keltezés értelmetlen lenne, hiszen az maga a máj. 1-jei határnappal lenne azonos. 164. (1312.) máj. 10. v. (1314.) máj. 8. Mihály Abauyuar-i comes tudatja, hogy a máj. 7. (fe. divi Stanislai mart.) utáni szerdán egyik részről Ite fia Vz mester, másik részről Chana mester és fivérei: Máté és Thekela a színe előtt megjelenve előadták, hogy a köztük fennálló perben a következő fogott bírák ítéletére bízzák magukat: Hvz részéről Perven-i Tamás, Barcha-i Miklós és Kocso-i Gergely, Chana és fivérei részéről pedig Monay-i Domonkos, Kocso-i Sándor (Alessander) fia Demeter és Ida-i Amadé (Homodeus). Aki nem fogadná el a döntésüket, az perkezdet előtt 3 márkát fizessen a másik félnek. A döntőbíráskodás Heneske faluban legyen a pünkösd utáni pénteken, a felek pedig az ő színe előtt jelenjenek meg, ha a döntőbíráktól határnapot kapnak. D. in termino supradict. E.: – K.: F. VIII/5. 205–206. (Cornides Dániel oklevélgyűjteményéből, 5. sz.); Reg. Slov. I. 512–513. (F. alapján) Megj.: Az oklevelet elvileg csak Marhard fia Mihály legtágabban vehető ispáni hivatali ideje datálja 1312–1316 közé (vö. Engel, Archontológia I. 94.), ezek közül két év megfontolásra érdemes. Az egyik az 1314-es, amikor máj. 12. körül Mihály generalis congregatio-t tartott Újvár megye számára (A. III. 751. sz.), és az itteni ügy napi keletje közel esik ennek az időpontjához. A másik az 1312-es év, mivel az egyik fogott bíró neve „bárcai Miklós”, aki nagy valószínűséggel Bárcai János fia „Fekete” Miklóssal azonosítható, a bárcai nemesek családfáján ugyanis más Miklóst ebből az időből nem ismerünk (vö. Engel, Genealógia, Bárcai). Miklós 1311. máj. 1-jén még élt, 1312 októberétől kezdve viszont már mindig fiai léptek fel minden nemzetségi birtokügyben, ami azt jelenti, hogy elhunyt (A. III. 47., 387., 388., 752. sz.). Ha az itt említett Miklós tényleg Fekete Miklós, akkor az oklevél csak 1312-ben kelhetett. Az 1315. év viszont mindenképpen kizárható, mert akkor a Szaniszló utáni szerda (máj. 14.) már pünkösd (máj. 11.) utánra esett. Bár a pünkösd utáni péntek mint határnap (máj. 16.) nem előzné meg az oklevél kiadási idejét, de ez esetben a napi keletet is biztosan pünkösdhöz igazították volna a kijelölt határnaphoz hasonlóan, nem a jelentéktelenebb Szaniszló-ünnephez. A szövegben található névalakokat egyébként az újkori másolat és a kiadás jelentősen eltorzította.