Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
87 Eml.: Bebek Detre nádor, 1398. jún. 17. DL 42 677. (Múz. Ta. Vétel 1877.) K.: Zala II. 285. Megj.: Az 1398. évi oklevélben átírt és említett többi diploma alapján világos, hogy a mondott Othyaz Hahót nb. Buzád fia Atyusszal, Buzad mester pedig Hahót nb. Csák fia Buzáddal azonos (l. Engel, Genealógia Hahót nem 2. tábla: Buzád ága). Atyusz 1264-ben bukkan fel, 1310-ben biztosan halott volt (A. II. 1032. sz.). Buzád 1274-ben tűnik fel a forrásokban, azonban 1288-ig egyszer sem nevezik mesternek (1274: HO. I. 64–65.; 1275: F. V/2. 299.; 1281: W. IX. 312.; 1288: HO. VI. 334.), 1289-től azonban lényegében folyamatosan (1289: Reg. Pal. 244. sz.; 1303: A. I. 419., 479. sz.; 1304: A. I. 638. sz.; 1305: A. I. 757–758. sz.; 1306: A. II. 56. sz., 1307 e.: A. II. 151., 153. sz.; 1310: A. II. 1032. sz.; egyetlen kivétel: 1308: A. II. 355. sz.). Ha ez nem is ad évre pontos terminus p. quem-et, de valószínű, hogy az 1280-as évek az alsó határ. Az említő oklevél szerint a zalai konvent év nélküli, szintén július 22-én kelt oklevelével párban mutatták be. Ez alapján, és az oklevéladók nagy számából ítélve egy, a zalai konvent színe előtt lezajló fogott bíráskodást írásba foglaló oklevél lehetett, amit a fenti bírók jegyeztek, és amit aztán a zalai konvent is megerősített a saját, ugyanaznap kelt oklevelében. l. még 104. sz. 92a DL-DF adatbázis 1294–1310 közé keltezi a csurgói keresztes konvent aug. 21-i oklevelét: VÉFL. Misc. 5. (DF 230 084.) (R.: ZsO. V. 793. sz.-ba foglaltan). A kiadványban a földosztás szereplői között ott találjuk azt a Kewel Péter~Pető fia Mainolch-ot, akinek a fia, keszi Mainolch fia László 1289-től kezdve már rendszeresen a saját nevében intézkedik nemzetségi birtokügyekben (almádi konvent 1289. márc. 7., almádi konvent 1291. jún. 7., l. a tartalmilag átíró oklevélben, regesztájuk ZsO V. 793. sz.; 1315. máj. 7.: A. IV. 67. sz.; 1318. márc. 25.: A. V. 83. sz.). Valószínű, hogy maga Mainolch legkésőbb az 1280-as évek második felében elhunyt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a többi szereplő életideje a századforduló környékére tehető: Kewel Péter (Pető) fia Péter az almádi konvent 1291. jan. 1-jei és márc. 21-i oklevelében (l. a tartalmilag átíró oklevélben), illetve 1310. febr. 1-jén bukkan fel (A. II. 828. sz.). Dénes fia Ilar 1313-ban (A. III. 439., 450., utóbbiban fiaival együtt), Galsa fia Máté pedig 1289. márc. 7-én (l. a tartalmilag átíró oklevélben) és 1313-ban (A. III. 439. sz.). 92b DL-DF adatbázis 1290–1310. közé, szept. 1. utánra keltezi a vasvári káptalan oklevelét: AI. Sennyei cs. lt. 27. 6. (DF 253 118.), ugyanezen oklevél 1757. évi másolatát pedig 1305–1325., szept. 1. utánra: Uo. 21. 6. (DF 253 100.). A levél az ott felbukkanó Byr-i (Béri) Miklós életideje miatt inkább Árpád-kori, l. 103k sz. 93. ( 1298 – 1299. v. 1310.) szept. 7., Szeged János, László erdélyi (Transsilvanus) vajda udvarbírája (iudex curie) tudatja, hogy a pert, ami Zemlek mester és Angathan mester kö zött zajlott, a felek akaratából
