Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

88 elhalasztja a vajda Magyarországról (U

) az erdélyi [részekre] való visszatértének 22. napjára. Ezen a napon mindkét fél köteles Fellok faluban négy nemest odaállítani, ti. Pucur (dict.) János mester

t, Jakab fia Pál

comes

-t,

a vajda étekfogóját (dapifer): Péter mester

t, és Juh (dict.) Miklós

comes

-t, és elfogadni, amit ezek rendelnek az ügyükben. Aki ezt nem akarja elfogadni, három márkát tartozik fizetni. D. in Zegedino, in vig. Nat.

B

. v

irg.

E.: DL 76

208. (Zichy cs. zsélyi

lt.

211. A. 6.) Há

rtyán, há

toldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és pajzs alakú zárópecsét viaszmaradványai. K.: Z. I. 122.

R.: EO. II. 170. sz.

Ford.: DIR C. XIV. I. 176. (román)

Megj.: Az itt felbukkanó szereplők életideje vagy hivatalviselési ideje (Kán László vajdát leszámítva: 1295

–

1314) nem ismert, így a pontosabb keltezésre az egyetlen támpont, hogy a vajda a

z év szeptemberében még nem Erdélyben tartózkodott. Karácsonyi János és Engel Pál az 1310. évi koronázást tartotta a legvalószínűbbnek (Karácsonyi, HH.

170

–

171. 279. sz.;

Engel, Ország újraegyesítése 94. 16. jegyz.), Kádár Tamás szerint valószínűbb az 1298

–

1299

.

év valamelyike, amikor a vajda szintén Erdélyen kívül tartózkodott (Kádár, Kán László 6–

7.).

Apró és bizonytalan támpontot adhat még a terminus p

ost

quem-re, hogy Zemlek mester

valamikor 1303 után kapta a királytól Pucur birtokot, amit 1308 júniusában sikeresen meg is védett peres úton László vajda előtt (EO. II. 34., 41. sz., az 1303 ut

áni keltezés indoklásával, ill. A. II. 391. sz.). Mivel itt az egyik fogott bíró Pucur

-nak mondott János, elképzelhető, hogy a birtoknévre utaltak valamilyen módon a jelzőjével, és Zemlek mester delegáltjaként ő akkor tűnhet fel, ha már legalábbis elnyerte a birtokot. Ez alapján az 1310 talán valószínűbb, de a késő Árpád

-kori kelet se

m kizárható. Egyébként

Kán László az ismert okleveleinek kelethelyei alapján csak ritkán

hagyta el Erdélyt

, és

1304, 1306

–

1307

-ből pozitív adattal is rendelkezünk, hogy az évek őszén ott

tartózkodott

(

A. I. 650., A. II. 72., 241. sz.; l. még Kristó, Kán Lá

szló 283., 288

–

291.). 1310 és 1314 között sem tudunk László kimozdulásáról, igaz, szeptember környéki erdélyi tartózkodásáról sincsen adatunk. 93a DL-DF adatbázis 1290–1310 közé, szept. 14. utánra datálja egy ismeretlen oklevéladó (Damus pro memoria) kiadványát: DL 75 230. (Máriássy cs. lt. Máriássy Ferenc 98.) (K.: Reg. Slov. I. 125.). Az oklevél Aba Amadé nádor kiadványa, és mivel a nádor 1295 előtt használt pecsétje van rajta, ezért biztosan Árpád-kori, részletesebben l. DPM 157. sz. 94. (1290-es évek–1310.) szept. 14–20., Széplak Miklós pap (sacerdos), újvári alesperes (vice harsidiaconus [ↄ: archidiaconus] Novi Castri) tudatja, hogy színe előtt János Enizke-i pap (sacerdos) köteles az