Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

190 egészen a nádorrá választásáig – onnantól pedig csak nádornak címezte magát. Talán 1320 körül adhatták ki, mert csak azokban az oklevelekben említik – az ittenivel egyezően – Kéttamási néven a birtokot (A. V. 773., 805. sz.). 257. (1306–1320.) júl. 7–12., Esztergom Tamás (Th.) esztergomi érsek és örökös comes levele a Zelews-i bírónak, tanácsnak és polgároknak. Tudomására jutott, hogy egy kánoni szabályokat áthágó pap (sacerdos) üzérkedő módon (symoniace) azon igyekezett, hogy az egyházuk plébánosát: Pétert a jogában megkárosítsa, és laikusok segítségével el is űzte őt. Mivel az érsek – hivatali kötelességéből adódóan – Péter plébánost az ő Zeleus-i egyházában kívánja tartani, ahol már több éve hivatalát tölti, ezért inti a címzetteket, hogy semmilyen parancsra, kérésre vagy ajándékokért nem szabad e hozzájuk jött simoniákus papot maguk közé venni, ezért az ő igaz és törvényes lelkipásztoruknak (pastori vestro): Péter plébánosnak adják a tizedeket és minden egyebet, ami jogszerűen neki jár. D. Strigonii, f. V. prox. an. quind. B. Petri et Pauli ap. E.: DL 56 599. (Kállay cs. lt. 1300. 321.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől címzés, befűzött hártyaszalagon mandorla alakú zárópecsét viaszmaradványai. K.: AO. I. 646. R.: Str. II. 789. 907. sz.; Kállay I. 113. sz.; SZR. 710. sz. Megj.: Az itt említett Péter plébános nagy valószínűséggel azonos azzal a Mihály fia István fia Péter mesterrel, akit a szőlősi és ugocsai Szűz Mária-egyház plébánosává választottak, és ezt Tamás érsek 1313. aug. 13-án kiadott levelében meg is erősítette (A. III. 583. sz.). Ha ezt Péter hivatalviselése kezdetének tekintjük, akkor a jelen oklevél kiadásának alsó határa 1315 körül van, hiszen a szöveg szerint Péter a levél megírása idején „már több éve” („pluribus iam annis”) bírta egyházi hivatalát. Azonban az is lehet, hogy az 1313-as levél az itteni ügy lezárása, és az érsek formailag ismét megerősítette Pétert a hivatalában. Az 1313-as levélben az érsek kiközösítéssel is megfenyegette a választást megszegőket, ami utalhat arra, hogy abban többről volt szó, mint egy „rutinügyről”. De hogy a két levél hogyan kapcsolható össze (és összekapcsolható-e egyáltalán), az bizonytalan, így a jelen kiadványnál a biztonság kedvéért Tamás esztergomi érsek hivatali idejét vettük alapul (Engel, Archontológia I. 63., megerősítése csak 1306-ban volt), megjegyezve, hogy az évkörön belül kizárható az 1307., 1312. és az 1318. év, mert akkor Péter és Pál napja csütörtökre esett, tehát a napi keletet nem úgy írták volna, hogy Péter és Pál quindena-ja előtti csütörtök, hanem egyszerűen Péter és Pál octava-ja. Ezen kívül az érsek tartózkodási helyei alapján kizárható az 1314. és 1315. év is (vö. A. III. 798. sz.; A. IV. 123. sz.), és talán az 1309. és 1316. év is (vö. A. II. 695. sz.; A. IV. 305. sz.), bár ez utóbbi nem egyértelműen. A megmaradt évek közül (az 1313-as oklevelet is figyelembe véve) a jelen kiadvány dátumaként az 1313. év a legvalószínűbb, de nem teljesen bizonyos.