Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
72 fiai közül egyet és Berey-i Lászlót. Ha Berizlaus ekkor az otthonában tartózkodik, akkor Gergely értesítse őt, és ha nem akarna eljönni, vagy otthon sem lenne, akkor bírsággal tartozik. A mondott nemesek döntőbíráskodjanak közöttük, amit ha elfogadnak, akkor legyen úgy, ha pedig nem, akkor két héttel később ismét jelenjenek meg az alországbírók színe előtt. A felek mutassák be ugyanekkor az okirataikat is, ha vannak ilyenek. Berizlaus ezen kívül adjon elégtételt Gergelynek és az alországbíróknak azon bírság kapcsán, amelyben elmarasztalták őt, majd adják az oklevéladók tudtára a döntőbíráskodás kimenetelét. D. in Zemlynio, in 7. die termini supradicti. E.: DL 93 905. (Festetics cs. lt.) Enyhén vízfoltos hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és több zárópecsét foltja. Megj.: Az itt felbukkanó Pacsinati Gergely életideje, továbbá a 67. sz. oklevéllel való összefüggések alapján a jelen kiadvány 1304–1308 közé tehető úgy, hogy az 1305-ös év kizárható. Részletesebben l. a 67. sz. oklevél megjegyzését, ill. Szőcs, Kirendelt alországbírók 480–488. A Zemlynium kelethely Zimonnyal való azonosítására l. uo. 485–486. 69. (1306–1308.) jún. 1–4. Schad (dict.) Hermann pozsonyi curialis comes tudatja, hogy az oklevél kiadásának nyolcadáig Budo fia Mihály, Monza fia Benedek, Benke fia Ywan és Tyba fia Marcell kötelesek kimenni Buda falu földjére, ahogy a jog ezt megkívánja, és hatfelé osztani (dividere eam ad sex avos), miként köztük is felosztották azt régen. D. sabb. prox. p. diem S. Petronelle. E.: DL 47 818. (Múz. Ta. Musaei) Hártyán, hátoldalán kör alakú zárópecsét foltja. K.: HO. VII. 330. R.: Reg. Slov. I. 167. (346. sz.) Megj.: Az oklevelet Hermann alispán hivatali ideje datálja, bár ez elődje, Rynneker alispán esetében is bizonytalan (1304–1305 körül). 1307-ben Hermann biztosan alispán volt, 1309. máj. 3-án pedig már utódja ült a székében (mindezekre l. 41., 56a és 56b sz.; Engel, Archontológia I. 166.). Az oklevelet így 1306–1308 közé tehetjük. 70. (1308.) jún. 11., Gerény Ismeretlen oklevéladó (Datum pro memoria) [Aba Amadé nádor] tudatja, hogy megjelent a színe előtt egyik részről András fia Miklós a maga és fivérei: Mihály és Dezső nevében, másik részről Helmech-i Jacou fiai: István mester, Tatyz [ͻ: Batiz], András és Gergely, és Miklós azt állította, hogy István mester és fivérei a tatárok kivonulása utáni 3. évben (tertio anno p. exitum Tartarorum) az éjszaka csendjében erőszakkal a Wolkoy nevű házára törtek, ott a fivérét megölték, és attól a naptól kezdve használták a földjét, amellyel neki 60 márka kárt okoztak.