Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

393 E.: SNA. Pozsonyi kápt. hh. lt. Oklevelek 65. 2. 13. (DF 273 857.) Csonka, 1/3 része hiányzik. Hátlapján átfűzött szalagon zárópecsét foltja. Megj.: Stílusa alapján hiteleshelyi oklevél, konkrét kiadója csak az őrzési helyéből következik. Nagy valószínűséggel I. Lajos-kori, mert a zálogba vevő aszszony férje, Cséfalvi Egyed fia András 1353-tól bukkan fel, és az azt követő években folyamatos a szereplése (1353: A. XXXVII. 478. sz.; 1354: A. XXXVIII. 303. sz.; 1358: A. XLII. 654. sz.; 1362: A. XLVI. 97., 265., 289., 350., 406. sz.; 1364: A. XLVIII. 2., 49., 197., 213., 967. sz. – Házi Jenő kézirata szerint már 1342-ben is említik, de a hivatkozott oklevél keltezése téves, valójában 1364-es, l. Házi, Pozsony vm. 224, vö. A. XLVI. 350. sz. Hogy a közeli Jóka birtokba 1342-ben beiktatott Egyed fia András azonos-e vele, nem valószínű, l. A. XXVI. 257. sz.). A zálogbaadó Margit asszony egyik lánytestvérét, Cséfalvi Iván fia László lányát: Ilonát pedig 1354-ben említik (A. XXXVIII. 303. sz.). Bár ezek alapján nem zárhatjuk ki az 1340-es évek elejét, de inkább a Lajos-kor a valószínűbb. 570. (1330-as évek–1360-as évek) ... komáromi [comes] és a megye szolgabírái tudatják, hogy ...-i Beke fia János a színük előtt tilalmazta Erpe [?] (vocatus) Tamást egy két ekényi szántóföld és a hozzá tartozó telek (sessio) ügyében. D. in ... f. II. an. fe. B. J... K.: Komárom vm. 11. (E. után, Komárom vm. lt. 63. 1. 9. jelzet alatt) Megj.: Alapi szerint a szélén elrongyoldódott papírlevél, „hátul papírra nyomott gyűrűspecsét viaszmaradványaival”. A megyék kimutathatóan 1325-től kezdtek papíroklevelet használni, de csak az 1330-as évek végétől kezdett nagyobb számban terjedni a megyei papíroklevél (Rácz, Megyei papíroklevelek 309–313.). Komárom megye esetén a folyamat nem követhető pontosan, az 1309–1311 közötti pergamenoklevelei után (78., 80., 83., 111., 119., 133–134. sz.) az 1332. nov. 3-i oklevele pergamen (DL 2756.), az 1357 utáni oklevelei már papíroklevelek (DL 4661., DL 5773., DL 63 083.). Az anyaga alapján a jelen kiadvány legkorábban az 1330-as évekből való. A felső határ nehezebben húzható meg, támpontul szolgálhat, hogy az oklevél hétfőn (feria secunda) kelt. Komárom megye gyűlései 1370-től a középkor végéig keddi napon voltak (Csukovits, Sedriahelyek 382.). Keddi megyegyűlés ennél korábban is előfordul (1309: 80., 119. sz.; 1332: DL 2756.), de hétfői nappal is találkozunk (1310–1311: 119. sz.), bármelyik évre is esik, mindenképpen hétfőn kelt; 1357: DL 4661.). A jelen kiadvány vélhetően 1370 előtti, amikor még nem szilárdult meg a keddi megyegyűlés napja. 570a DL-DF adatbázis 1340–1370 közé keltezi Pál alispán oklevelét: DL 32 199. (EOKL. KKOL. Vegyes iratok). A levélnek csak az első 1/3-ad része maradt fent, szövege igen