Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

394 hiányos, csak néhány adatot lehet kivenni, ti. Pál mester alispán tudatja, miszerint Miklós fia ... előtti szerdán ...a sági (de Saag) ... a prépost parancsára ... ugyanott Ság faluban ... per lévén köztük. Mivel az oklevél hátulján több pecsétfolt is látható, az alispáni inti­tuláció miatt bizonyosan egy megyei kiadványról van szó. Ság település és egy prépost emlegetése miatt a Hont megyei (ipoly)sági konventre és Hont megye kiadványára gya­nakodhatunk, amit megerősít a határnapul szabott szerdai nap is, a megyének ugyanis ak­kor volt a heti sedriaideje (Csukovits, Sedriahelyek 382.). Pál mester 1347–1348 folyamán (hipotetikusan 1346–1350 között) töltötte be a honti alispáni tisztet (Engel, Archontológia I. 136.), és mivel egyik oklevelének az írásképe is hasonlít a jelen oklevélre (DF 248 194., A. XXXI. 807. sz.), így ezt is az ő kiadványának tarthatjuk, tágabban is 1346–1350 közé keltezve. 570b DL-DF adatbázis 1340–1370 közé datálja egy ismeretlen nagybíró töredékes oklevelét: VÉFL. Misc. s. a. 1. 9. (DF 283 156.) A töredékben szó esik egy tudományvételről, az oklevéladó színe előtt meg nem jelent peres félről, és az eljáró emberek mellett említik Gyula-t és Balduint. Az oklevél az írásképe alapján egyértelműen a 14. század második felére, 15. század elejére datálható, és az említett személyek (nevük ritkasága okán) vél­hetően azonosak Rátót nb. Gyulafi János fiaival: Gyulával és Balduinnal (vö. Engel, Ge­nealógia, Rátót nem 10. tábla: Gyulafi [rátóti]). Az ő életidejük (1364–1379., ill. 1364– 1418, l. uo.) szintén a 14. század végi datálást erősíti. 571. (1330-as–1370-es évek) György mester özvegye és fiai: Miklós mester tudatják a rokonaikkal (proxima): Simon mester özvegyével és lányával, érdeklődve egészségük felől, hogy elküldték hozzájuk serviens-üket: Jánost, aki felé legyenek bizalommal. E.: DL 47 921. (Múz. Ta. Szalay) Papíron, hátoldalán azonos kéztől címzés és zárópecsét halvány foltja. Megj.: A helyenként javított szövegben semmi támpont nincsen a pontosabb kelte­zéshez, a szereplőket nem tudtuk azonosítani. A levél írásképe alapján talán az 1330-as–1370-es évekre tehető, de néhány évtizedes eltérés sem zárható ki. 572. (1340-es–1380-as évek) Deák (Litteratus) Péter dévényi (Teben) várnagy levele a pozsonyi (Posonyus) bírónak, esküdteknek, polgároknak és hospes-eknek: megrója őket, és az ő ura is szemrehányást fog nekik tenni, amiért a Dévény felé vitt királyi hordók után vá­mot szedtek. Tudják meg, hogy a dupláját hajtja be rajtuk. Továbbá figyelmezteti őket, hogy ha bárki közülük a dévényi hegyen lévő szőlőjét a goztgrab megfize­tése nélkül akarja leszüretelni, azt ne tegye, mert bármelyiküket megtalálja a he­gyen, a várba fogja vezetni. E.: AMB. Pozsony város tanácsa: Középkori oklevelek és levelek 582. (655.) (DF 239 208.) Papíron, hátoldalán azonos kéztől címzés és zárópecsét foltja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom