Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
390 Jakab bíróval (Surányi, Bíródinasztiák 181–182.). Így az oklevél I. Lajos-kori, amit az írásképe is megerősít. 564b DL-DF adatbázis 1330–1360 közé keltezi Dalai Péter ispán és Miklós ispán oklevelét: Ba. Gyulafehérvári káptalan lt. Erdélyi káptalan: Oklevelek 1. 133. (Beke 1. 119.) (DF 277 308.) (K.: ZW. I. 217–218., legújabb regesztája: EO. I. 578. sz.). A levél a benne foglalt szereplők életideje alapján a 13. század végére tehető (l. pl. Arnold erdélyi kanonok: EO. I. 480., 539., 543., 546. sz.; Vince erdélyi őrkanonok: EO. I. 550., 584., 594. sz.; Simon bán: EO. I. 543. sz.). 564c DL-DF adatbázis 1330–1360 közé keltezi egy ismeretlen kibocsátó „bírósági feljegyzéseit”: HDA. Archivum capituli Zagrabiensis: Acta loci credibilis, Series II. 4. (DF 255 654.) A romlott papírszeletekre írt feljegyzéseknek – amiket az irathordozó anyaga, továbbá az íráskép alapján hozzávetőlegesen tényleg a 14. század első kétharmadára datálhatunk – nincs beazonosítható magyarországi vonatkozása. 564d DL-DF adatbázis 1320–1360 közé keltezi a budai káptalan egyik oklevelét, amely a liptói regisztrum tartalmi átírásában maradt fent: DL 102 952. (Batthyány lt. Illésházy cs. 25. 2. 2.). A jelzet a regisztrum 19. századi másolatát takarja, az eredeti 1391-es (ŠA. Bytča. Liptó m. lt. Registrum.; DF 266 606.) példány jelzete alatt a DL-DF adatbázisban ez az oklevél nem került regisztrálásra, helyesen. A keltezetlennek gondolt oklevél ugyanis egyezik a budai káptalannak szintén a regisztrumban a későbbiek során említett 1375. jan. 9-i oklevelével, l. a regisztrum kiadását: „Item idem exhibuit in quarto folio quasdam litteras capituli Budensis privilegiales super possessione Parishaza...” Majd: „exhibuit nobis quoddam privilegium capituli ecclesie Budensis super donatione et venditione dicte possessionis Parishaza vocate, quarto die festi epiphaniarum Domini, anno eiusdem M o CCCmo septuagesimo quinto confectum...” (Horváth, Liptói registrum 23., 30.). Tehát ugyanazt az oklevelet kétszer is felsorolták a regisztrumban, csak az első alkalommal év nélkül. 565. (1330. szept.–1361. aug.) Miklós ([és] ...) és a pápai kúriában lévő képviselők (syndici in Romana Curia commorantes) levele az erdélyi egyház káptalanjához, amiben tájékoztatják őket a római kúriában folyó perük pillanatnyi állásáról. A másik fél érveit Miklós egri püspök vagy embere mutatta be a bíráknak, ti. a Wyssegrad-i és Zukzard-i apátoknak és a pécsi prépostnak. E.: DL 32 207. (EOKL. KKOL. Vegyes iratok) Szakadozott, vízfoltos és alján csonka, szövege több helyen olvashatatlan, vagy teljesen hiányzik. Hátoldalán azonos kéztől címzés. A csonka példányon pecsételés nyoma nem vehető ki.
