Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

391 Megj.: Az egyetlen biztos korjelölő elem Dörögdi Miklós egri püspök említése (1330. szept.–1361. aug., Engel, Archontológia I. 68.). Ebből az időből nem ismerünk olyan pert, ami a visegrádi és szekszárdi apátok és a pécsi prépost delegált bíráskodásával zajlott volna, ugyanakkor tudjuk, hogy 1344 elején mind Miklós püspök, mind Dániel visegrádi apát a pápai udvarban tartózkodott (A. XXVIII. 143. sz.; Dániel 1343–1344 folyamán hosszabb ideig a pápai kúriában volt, l. A. XXVII. 494., 782–787. sz.; XXVIII. 661., 663. sz.), így ez akár egy közös időmetszet is lehetne a mondott perre. A szekszárdi apát és pécsi prépost ezidőben való kint tartózkodásáról ugyanakkor nem tudunk, ahogy nem zárható ki más időpont sem, így az oklevél keltét óvatosságból csak Miklós hivatalviselésével adtuk meg. 566. (1330-as évek–1361. okt.) Tarchw-i Rycolph fia László mester levele rokonához (proximus): Beri-i Tamás mesterhez. Kéri, hogy minden, általa Kallou-ba vitt lovakat és más dolgokat késlekedés nélkül adjon vissza a fivére: Merse fia Lőrinc mester famulus-ának: Jánosnak – a jelen levél vivőjének –, mert a hozzá tartozókat a címzettnek inkább oltalmaznia, mintsem akadályoznia kell. E.: DL 47 929. (Múz. Ta. Szalay) Papíron, enyhén vízfoltos, hátoldalán azonos kéztől címzés és rányomott zárópecsét viaszmaradványai. Megj.: Az itt említett személyek felbukkanása alapján (Biri János fia Tamás: 1325–1360; Tarkövi Rikalf fia László: 1321–1360; Szinyei Merse fia Lőrinc: 1343–1349; vö. Engel, Genealógia, Balogsemjén nem 1. Kállai 3. tábla: kállói Vitéz; Rikalf rokonsága 3. tábla: Tarkövi, Szinyei [Merse]) a levél akár I. Károly-kori is lehetne, de az irásképe, és főként Merse fia Lőrinc életidejéből következtetve inkább az 1340–1350-es évekből való lehet. A biztos felső időhatár 1361. nov. 19., amikor Biri Tamás már biztosan nem élt (DL 51 944., Kállay II. 1421. sz.). 567. (1337–1363) C... [Kálmán győri püspök] oklevele, amiben az Wyfalu-i Szűz Mária-egyház patronátusi jogáról döntött Herbord fia István fia János érdekében. E.: DL 86 769. (Teleki cs. gyömrői lt. 23. 2. app. 18.) Hártyája szakadozott és erősen vízfoltos, szövege néhány szó kivételével olvashatatlan. Függőpecsétjének csak zsinórfoszlányai vannak meg. R.: Iványi, Teleki 66. sz. Megj.: A DL-DF adatbázis Kálmán győri püspök okleveleként tartja nyilván. Az oklevél kora újkori hátlapi feljegyzése („Privilegium super patronatu ecclesiae in villa Ujfalu. Pro Joanne filio Stephani filii Iterbord [!]”) szolgál csak némi adalékkal a tartalmáról. Mivel a Teleki család gyömrői levéltárában