Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

367 E.: DL 48 027. (Múz. Ta.) Csonka, az oklevél felső és jobb oldali része hiányzik. Hátoldalán azonos kéztől címzés és tárgymegjelölés, és mandorla alakú zárópecsét, alatta egy kisméretű kör alakú pecsétfő foltja. Megj.: A töredék hátoldalán olvasható azonos kéztől származó címzés és tárgymegjelölés („Viro comiti Paulo iudici curie regye. Pro domino rege, contra fratrem Ladislaum abbatem de Cholth, ac Mortunus filium Abrahe, et alios interius nominatos ad octavas nativitatis Beati Johannis baptiste nunc venturas citatorie.”) alapján a töredék Nagymartoni Pál országbíró (1328–1349) idején keletkezett. Egyéb biztos támpont a kelet szűkítésére nincsen. Martonos fia Gellért 1341-ben mint királyi ember tűnik fel (A. XXV. 326. sz.), de ez nem garantálja, hogy apja ekkor már nem élt. Az országbírók címzése is megváltozik 1342 után (a „király országbírájának” nevezik magukat, nem a királyi kúria bírájának), de egy káptalani oklevél címzésében szintén nem döntő érv ennek hiánya. Mindezzel együtt az íráskép és a két felsorolt egyéb megfigyelés inkább az 1341/42 előtti keltezést támogatja, ha az I. Lajos-kori időszak nem is zárható ki teljes egészében. Megjegyzendő, hogy a pápai tizedjegyzék szerint 1332–1337 táján egy bizonyos János volt a csolti apát (Gy. I. 504.), László vagy előtte, vagy utána töltötte be ezt a tisztet. A kiadót a hátoldali, kb. 56 mm. hosszú mandorla alakú pecsétfolt azonosítja, amely a környékbeli hiteleshelyek közül az aradi káptalan pecsétméretével egyezik (vö. pl. DL 76 151., 76 247., 91 152., 91 193. stb.). A Csolt nemzetség tagjai egyébként máskor is az aradi káptalan előtt intézték ügyüket (1335: A. XIX. 786. sz.). 531. (1340–1349.) júl. 7–13. Csanád esztergomi érsek és örökös comes tudatja, hogy Farcaslyuk-i Miklós fia János a színe elé járulva bemutatta János volt esztergomi érsek 1212. évi oklevelét, amit kérésére átír számára. D. f. III. prox. p. oct. B. Petri et Pauli ap. a. d. 134... E.: DL 89 244. (Esterházy cs. hercegi ága lt. Repositorium 47. f. 1.) Hártyán, enyhén vízfoltos, kezdő C betűje hiányzik. Alsó feléről a függőpecsétje levágva, hártyája ott csonka. Megj.: Az átírt oklevél kiadását l. W. VI. 355–356. A függőpecsét kivágása miatt az évszám utolsó eleme nem látható, az utolsó előttiből csak a q betű vehető ki. Így Csanád hivatali ideje alapján (vö. Engel, Archontológia I. 63.) az oklevél 1340–1349 közé tehető. Mivel farkaslyuki Miklós fia János 1330–1351 között több forrásban is felbukkan (A. XIV. 585. sz., A. XXIII. 192. sz., A. XXXV. 391. sz.), így az időhatár nem szűkíthető le jobban. 531a DL-DF adatbázis 1328–1349., szept. 29. utánra keltezi Pál országbíró oklevelét: DL 60 114. (Forgách cs. lt. 432.). Regesztáját 1343. szept. 30-i kelettel l. A. XXVII. 640. sz., ami a kiadás alapján készült (F. IX/1. 182.). Ez több helyen pontatlanul közli a szöveget, és a végére önkényesen odaírta az 1343-as évszámot („Datum in villa Vjfalu feria tertia