Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

355 Miklós személyesen bemutatták a mondott [egri] k[áptalan] oklevelét, amely szerint, amikor aug. 1-jén (in predicta oct. B. Jacobi ap.) Mykou fia Mykocha királyi ember a káptalan tanújával: Márton mester éneklőkanonokkal együtt kiszállt a mondott birtokokra, és fel akarták állítani a határjeleket, akkor a mondott Demeter ... [és fia: Demeter] a fivére: Kemyn jelenlétében, továbbá Demeter mester képviselője (procurator): Benedek mester ... ezen képviselőket a határok felállítása ügyében, azért is, mert Zewch-i J[akou fia] János fiai: Mihály és Miklós, akik hasonlóképpen a mondott birtokrész szomszédai és határosai, ellentmondtak és tilalmaztak egy birtokrészt, ami miatt viszály van köztük, és amiről János fiai azt állították, hogy az ő nemzetségi monostorukhoz: a Chece faluban lévő Szt. Margit-monostorhoz tartozik, és azt is állították, hogy ellentmondásuk okáról megadott időben és helyen be is számolnak majd. Mindezek miatt a királyi ember és a káptalan tanúja a feladatát nem hajthatta végre, bár János mondott fiai még a bírságot is vállalni készek az országbíró színe előtt ... mivel Demeter mondott fiai nem fizették meg a perkezdet előtti három márka bírságot, ezért az ügyet szept. 15-re (ad oct. fe. Nat. B. virg.) halasztotta úgy, hogy Demeter fiai akkor a három márka kétszeresét kötelesek fizetni a perkezdet előtt, János fiai pedig számoljanak be Demeternek az ellentmondásuk okáról, ahogy ezt az egri káptalan oklevele szerint vállalták. D. in Wyssegrad, octavo die termini prenot., a. D. 13... E.: DL 28 054. (EOKL. KKOL. Vegyes iratok) Vízfoltos, szakadozott és két szélén csonka papíron, szövege hiányos. Hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés, kora újkori magyar nyelvű feljegyzés, a megerősítés módja nem vehető ki. Előlapján a szövegéhez képest fejjel lefelé kora újkori kézzel: „Est bona vox hoz bort, melior tölcz, optima idd megh.” Megj.: Az oklevelet Nagymartoni Pál országbíró hivatali ideje (1328. márc.–1349. jún., l. Engel, Archontológia I. 7.) datálja, és az, hogy az itt említett, és 1328-ban tisztségében lévő Márton egri éneklőkanonok 1344-ben még a helyén volt, 1345. febr.-ban már nem említenek a káptalanban betöltött éneklőkanonoki tisztet, 1346-ban pedig már Jakab viselte e címet (A. XXVIII. 499. sz., A. XXIX. 94. sz., A. XXX. 458. sz., vö. 1347. máj. 8.: A. XXXI. 381. sz.). Az itt felbukkanó szereplők többsége bizonyosan élt 1344 után is (pl. 1345: XXIX. 498. sz., 1347: A. XXXI. 548., 953. sz.), így ez nem szűkíti le a keltezést. 511a DL-DF adatbázis 1320–1344 közé, nov. 25-re datálja a szepesi káptalan egy újkori másolatban fennmaradt oklevelét: DL 71 263. (Görgey cs. toporci lt. 23.). Ez 1311. nov. 25-re van keltezve (D. ... S. Katarine virg. et mart., a. d. 1311.), de átírják benne I. Lajos azévi, húsvét előtti szerdán kelt parancslevelét is, így ez alapján csak 1343–1381 közötti lehet (a másolat vélhetően elírta az évet). A javítást már az A. III. 177–178. sz. közötti regeszta is megtette.