Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
289 zát Vilmos előtt, ha az már sárosi ispán is. A sárosi ispáni címét Vilmos többnyire nem tüntette fel okleveleiben (Zsoldos, Druget 77–78.), de a nádorhelyettesit mindig, így a levelet 1329–1333 közé tehetjük. Megjegyzendő, hogy 1330 esetén a napi kelet jan. 17-re esne, és 1330. jan. 16-án Vilmos Szepesvárban keltezett (A. XIV. 42. sz.), így ez az év kizárható. 416. 13(3)3. febr. 4. A kalocsai (Cholochensis) egyház káptalanja tudatja, hogy megjelent előtte egyik részről Beche-i Egyed a maga, és a fivére: Imre mester barsi (Bursiensi) comes és Leva-i várnagy, ill. ue. Imre fiai: Töttös (Thuteus) és Vesszős (Wezzeus) nevében a budai káptalan ügyvédvalló levelével, másik részről pedig Laymer-i Jula fia Jakab, és azt a bevallást tették, hogy minden eddigi, bármilyen bíró előtti perüket kölcsönösen lezárják, továbbá a jelen napig kiadott összes – bármely káptalan vagy konvent által kiadott kötelezvény, vagy kétszeres bírságról szóló levelüket (litteras obligatorias seu penam duppli continentes), és bármely bíró által kiadott bírságlevelüket semmisnek és érvénytelennek tekintik. Különösen az a kötelezvénylevél legyen érvénytelen – bármilyen büntetést is írjon elő –, amely szerint a felek a másik fél birtokaira költözni akaró jobbágyait kölcsönösen nem fogadhatják be, mert megállapodtak ennek az ellenkezőjéről. Ha pedig valamelyik fél a most érvénytelennek mondott oklevelek bármelyikével bírói úton támadná a másikat, akkor a patvarkodók büntetését kapja. D. 3. die fe. Purif. B. Marie virg. glor., a. d. 13...3. E.: DL 89 238. (Esterházy cs. hercegi ága lt. Repositorium 32. E. 204.) Hártyája az alján vízfoltos és hiányos, hátlapján kora újkori tartalmi összefoglaló 1313-as évszámmal. K.: Reg. Slov. I. 458. Megj.: Bár az újkori hátlapi feljegyzés az 1313-as évszámot jegyezte fel, ez archontológiai okokból semmiképpen nem lehet helyes, mert Becsei Imre 1321–1333 között volt barsi ispán és lévai várnagy (Engel, Archontológia I. 106., 358.). Mivel az évszám utolsó eleme (tertio) látszódik, ezért 1323 vagy 1333 jöhet szóba. Egészen biztosan nem lehet eldönteni, de inkább az utóbbi mellett szól az, hogy az itteni felek 1332-ben egy pert indítottak Lajmér birtok ügyében, amit el is kezdtek volna felosztani, ám azt formai okokból 1332 októberéről 1333 áprilisára halasztották (a pertörténetet l. A. XIX. 315. sz.). Erre az időpontra épp beleillik egy februári egyezség, amelyben a felosztandó birtokon lakó jobbágyok sorsáról állapodtak meg. 417. (1333.) szept. 10., Terebes Drugeth Vilmos (Wyllermus) szepesi és Wyuar-i comes, nádorhelyettes (vices gerens palatini) megparancsolja az albírájának (viceiudici) és Sarus-i várnagyának: Miklós comes-nek, hogy a jelen levél kézhezvételét követően késedelem nélkül