Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
269 felbukkanó Borsod megyei birtokos Simon fia Péter (A. XX. 101. sz.) is azonos az itteni személlyel. Ezek alapján inkább a 14. századra keltezhetjük a levelet. Mivel inkább az 1310–20-as évekig bezárólag címezték magukat a borsodi alispánok „curialis comesnek” (Engel, Archontológia I. 118.), ezért az itteni levél is ezekre az évtizedekre eshet. 384. (1280-as évek–1320-as évek) A pécsi káptalan arra szólítja fel Istvánt, a Vyzlou-i egyház papját (sacerdos), hogy Nempthy-i Leonard fia István comes szolgabíróval együtt tudják meg, majd visszatérve számoljanak be arról, hogy Chaan-i Demeter fia elpusztította-e Péter mester két faluját, és elvett-e a jobbágyaitól 300 disznót. Az oklevelet a notariusuk pecsétje alatt adták ki. E.: DL 25 780. (NRA. 1504. 32.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől címzés, zárópecsét szalagjának való kivágások. K.: W. XII. 670. Megj.: Gy. I. 292., 348. és 407. 1300 körülre teszi. 1276-ban említik István apját, németi Leonardot (W. XII. 186.), 1283-ban pedig csányi Demetert, a károkozással vádolt fiú apját (DL 67 679.). Ezek alapján a századforduló környékére keltezhetjük az oklevelet. A szereplők további felbukkanása híján a lehetséges kelet csak nagyon hozzávetőlegesen adható meg. Megjegyzendő, hogy a baranyai alispánok között a Kőszegiek embereként találkozunk németi Ambrus fia Jakab baranyai alispánnal (Engel, Archontológia I. 102., vö. itt, 201. sz.). Ha a Németiben birtokos rokonság a Kőszegiek famíliárisa volt, akkor talán az itteni németi István szolgabíróságának idejét is leszűkíthetjük arra az időre, amikor a Kőszegiek uralták a megyét (1303–1316, l. Engel, Archontológia I. 102.). Ugyanakkor a szolgabírói poszt elég kis tisztség volt ahhoz, hogy németi István – akár familiáris viszony esetén is – a Kőszegiek bukása után is elnyerhesse. Az oklevél keltének alsó határa nem lehet korábbi az 1270-es évek második felénél, 80-as évek elejénél, hiszen a szolgabírói tisztség 1273-ban jött létre, és Baranya m. első ismert szolgabírái 1282-ben jelentek meg (Zsoldos, Archontológia 133.). Az oklevélben szereplő Vyzlou helynév paleográfiailag a Baranya megyei Viszlót jelenti (Gy. I. 407., vö. uo. 401.), ám könnyen lehet, hogy a szintén megyei Vajszló helynévről van itt szó. Egyrészt az a település szomszédos Csánnyal (ma Nagycsány és Csányoszró), és valószínűbb, hogy csányi Demeter hatalmaskodásának kivizsgálására a szomszédos vajszlói, és nem a távolabb fekvő viszlói papot küldik ki. Másrészt Vajszló tulajdonosai azon németi nemesek voltak (Gy. I. 401– 402.), akik közé a pap társa, németi István szolgabíró is tartozott, és gyaníthatóan személyes ismeretség okán lettek egymás társai, míg Viszló település esetén ilyen kapcsolat nem mutatható ki.
