Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

253 354b DL-DF adatbázis 1321–1327 közé keltezi a vasvári káptalan azon oklevelét, amely Szécsényi Frank országbíró 1398. szept. 5-i tartalmi átírásában maradt fent: DL 42 685. (Múz. Ta. 1895. 7.) (vö. ZsO. I. 5479. sz.). Az oklevélnek a teljes szövegű átírása is fennmaradt I. Károly 1327. febr. 10-re keltezett oklevelébe ágyazva, amely I. Károly 1339. dec. 21-i oklevelében maradt fent (DL 40 818., A. XXIII. 748. sz.). Keltezése az átírás szerint 1327. febr. 13., regesztáját l. A. XI. 76. sz. Mivel azonban ezt egy 1327. febr. 10-re datált oklevél írta át, valamelyiknek a keltezése bizonyosan hibás. 355. (1322–1328.) jan. 26–31. Demeter comes, B[oleszló] esztergomi érsek, tosti (Tostensis) herceg és Posega-i comes albírája (viceiudex), és Károly comes terrestris tudatja, hogy István mester fia Domonkos mester köteles esküt tenni 19-ed magával a febr. 9. (oct. fe. Purif. B. virg.) utáni csütörtökön Iwancha fia Dresk ellenében arról, hogy Dresk jobbágyait: Poruenus-t és Oegel-t törvényesen, a föld szokása szerint (secundum modum terre), és nem törvénytelenül vette magához, nem okozott neki 17 márka kárt, és ue. Dresk Kozar nevű jobbágyát nem fogta el azért, hogy az ne leplezhesse le az előző két jobbágy elvitelét. A kijelölt eskütársak: Tamás fia Beke mester, Demeter fia Demeter, István fia Marcell, Márton fia Romanus, Lebsicha-i Iwanka, Granicha-i Tamás fia Mihály, Mihály fia Mihály, Bertalan fia Jakab, László fia Zaah, Vydozlaus fia János, Zudislaus fia István, Fábián fia Péter, Terestyén (Tristanus) fia Fábián, Ambrus fia György, Gyan fia János, Máté fia Márk, Fülpös (Philpus) fia Jakab és Barnabás fia István. D. f. V. prox. ante fe. supradict. E.: DL 25 784. (MKA. NRA. 1504. 27.) Szabálytalan alakú hártya, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és befűzött hártyaszalagnál zárópecsét foltja. K.: Str. III. 21. Megj.: A kiadás 1322-re datálta az oklevelet, azzal érvelve, hogy 1321 végén Boleszló hosszabb időt töltött Pozsegában (valójában 1322. szept. 30.–okt. 1.: A. VI. 785–786. sz.), és 1322 után egy forrás sem nevezi már őt pozsegai ispánnak (Str. III. 22.). A jelen oklevél azonban nem feltételezi az érsek pozsegai jelenlétét, és ezen az egy kiadványon kívül semmilyen más forrás nem nevezi Boleszlót pozsegai ispánnak, így a datálás szempontjából e címnek nincs jelentősége. A kiadványt csak az érsek hivatali ideje keltezi 1322–1328 közé (vö. Engel, Archontológia I. 63.). 356. (1315. márc.–1330-as évek [1328. ápr.]) [A vasvári káptalan] Hydweg-i Endre [fia ... (András?) kérésére és oklevél bemutatása alapján átírja a vasvári káptalan 1315. márc. 13-i oklevelét]. E.: DL 67 971b. = DL 108 042. (Lippich cs. lt.) Csonka pergamendarab, az oklevélnek csak a jobb széle maradt meg, szövegének csak kis hányada olvasható.